Erdővidék

Erdővidék

Az Erdővidéknek nevezett tájegység Kovászna megye északnyugati részén terül el, annak Hargita és Brassó megyével szomszédos határvidékén. A kisrégió Kovászna megye összterületének mintegy egyötödét foglalja el (hozzávetőlegesen 700 négyzetkilométert), de ide tartozik néhány Brassó megyei település is.

Földrajzi szemszögből megközelítve, Erdővidék egy hegyközi medence, tulajdonképpen a Barcasági medence északi nyúlványa, melyet ilyenformán három oldalról hegyek határolnak: északon a Hargita- hegység, keleten a Baróti- hegység, nyugaton pedig a Persány- hegység. Déli irányba, az Olt folyó mentén a medence fokozatosan kiszélesedik a Barcaság irányába: ezen a részen Erdővidéknek a Bölön- Apáca községek határolta képzeletbeli vonalig nevezik a tájegységet.

Az Erdővidék tájelnevezés történeti forrásokban a 17. század folyamán bukkan fel először, így például Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1614-es összeírásában Sepsiszékkel együtt szerepel. Erdővidék települései –számszerint 25 – korábban (az 1876-os vármegyésítés előtt, de utána is egészen 1920-ig) különböző közigazgatási egységekhez tartoztak: Miklósvár székhez tartozott Miklósvár, Középajta, Szárazajta, Nagyajta, Barót, Sepsibacon, Bodos, Bölön, Köpec és a zaláni üvegcsűr, míg Udvarhely anyaszékhez –Bardoc fiúszék révén– Bardoc, Olasztelek, Székelyszáldobos, Erdőfüle, Telegdibacon, Vargyas.

Felsőrákos, Ürmös, Ágostonfalva és Alsórákos Felső- Fehér vármegye részét képezték.

A tájegység központi székhelye ma Barót, a települést 1968-ban nyilvánították várossá. Hozzátartozó falvak: Köpec, Miklósvár, Felsőrákos, Bodos és Bibarcfalva. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Barót és a hozzátartozó falvak lakossága 8672 fő. Erdővidék további, ma Kovászna megyéhez tartozó települései:

Bacon község (idetartozó települések: Nagybacon, Kisbacon, Szárazajta, Magyarhermány, Uzonkafürdő, lakosság: 4403 fő), Bardoc község (hozzátartozó települések: Bardoc, Erdőfüle, Székelyszáldobos, Olasztelek, lakosság: 4728 fő), Vargyas község (lakossága 1647 fő),

Nagyajta község (Nagyajta, Középajta, lakosság: 1715 fő), Bölön község (Bölön, Bölönpatak, lakosság: 2859 fő), Zalánpatak (Málnás községhez tartozik, lakossága 149 fő).

Brassó megyéhez tartoznak: Ágostonfalva község (lakossága 1860 fő), Ürmös község (lakossága 1976 fő), Apáca község (lakossága 3169 fő), Alsórákos község (lakossága 2856 fő).

Erdővidék összlakossága tehát ma csaknem 35 ezer fő, javarészük magyar nemzetiségű, mindössze Ágostonfalván van számottevő román közösség. Elszaporodóban a magukat román nemzetiségűnek valló romák létszáma, ők Magyarhermányban, Székelyszáldoboson és Bölönpatakon alkotnak nagyobb közösségeket, de jelen vannak Ürmösön, Apácán és Alsórákoson is.

Erdővidéket – mint azt a tájegység neve is sugallja – valamikor nagy kiterjedésű erdős területek alkották, ma azonban az erdőborítottság –Kádár Tibor, a baróti magánerdészet erdőmérnökének adatai szerint – mindössze 39%-os. Az egy főre jutó erdőterület 1,2 ha, a legtöbb erdő, több, mint 8500 ha Bardoc község területén van.

Az egykor összefüggő övezetet alkotó tölgyerdőknek ma már csak foltjaik maradtak meg: a lomblevelű erdők uralkodó faja a régióban a bükk, általában az 1300 méteres tengerszint feletti magasságig terjedve.

Ezen övezeten felül, az erdővidéki medencét északról karéjszerűen közrefogó Dél- Hargitai lejtőkön találhatjuk a lucfenyőt, egészen az 1558 méteres magasságig, a Kakukk- hegyig, mely Erdővidék legmagasabb pontja.

A képzeletbeli hegykaréjon jobbról balra haladva fontosabb csúcsok még: a Nagy Piliske (1374 m), a Mitács (1280 m), a Kapus (1423 m), a Tető-fenyő (1402 m), a Les- tető (986 m), a Felső Mál (931 m).

A lejtőkről déli irányba folyva számos kisebb- nagyobb patak gyűjti össze a csapadékot, mely itt mintegy évi 1000 mm-re tehető, szemben az 508 m tszf.magasságban fekvő baróti meteorológiai állomáson mért évi 570 literes csapadékátlaggal.

A Barót- patak a Kakukk-hegy alól ered, és Ágostonfalva mellett önlik az Oltba, átszelve Barótot. Jelentős mellékvize a Bacon patak. A Dél- Hargitából, a Lucs tőzegláp környékéről ered a Kormos patak, ez Erdőfüle és Bardoc településeken folyik keresztül, szintén Ágostonfalvánál ömlik az Oltba. Mellékvize a Hargita hegység központi részéből eredő Vargyas patak, mely a Hargita és a Persány hegységek találkozásánál kialakította a három kilométer hosszú, 122 barlangot magába foglaló Vargyas szorost.

Az Olt délről északi irányba szeli át Erdővidéket, Ágostonfalvánál balra kanyarodva és átvágva a Persány hegységet: ez a szakasz az Olt alsórákosi szorosa néven ismert. Az erdővidéki medencét nyugatról övező Persány hegység jelentősebb magaslatai északról déli irányba haladva: Tiva tető (946 m), Dugaszó (1012 m), Heveder tető (808 m), Rika tető (681 m), Fekete hegy (826 m), Rákosi Tepő (820 m), Ürmösi Tepő (755 m), Nagy Fekete-hegy (967 m).

A Vargyas mellékpataka, a Hagymás patak mentén halad a nemrég modernizált 131-es megyei út, mely Erdővidéket Udvarhelyszékkel köti össze, az út a Hagymás- hágónál (667 m) hagyja el Erdővidéket. Az alsórákosi szoroson keresztül csak fakitermelő út vezet, a 131-es út azonban Barót érintésével az Olt mentén két ágra szakadva dél fele halad: ez az út Szászmagyarósnál torkollik az E60-as nemzetközi útba, miután a Baróttól délre fekvő településeket érintette. Jelenleg csak az Ágostonfalva- Ürmös- Apáca szakasza járható, Nagyajta, Bölön irányába hídjavítás folyik. Ugyancsak ebbe az irányba, a Baróti hegységet délről megkerülve Sepsiszentgyörgyre juthatunk, ám a leghasználtabb út mely Erdővidéket más tájegységekkel összeköti az a 122-es megyei út Baróttól a Hatod tetőn (710 m) át Mikóújfaluig: ezen lehet a legrövidebb idő alatt Erdővidékről Kovászna megye székhelyére, Sepsiszentgyörgyre bejutni.

A Hatod-hágó választja el a Dél Hargitát a Baróti hegységtől, a hágótól délre találjuk a Harcsa tetőt (806 m), a Teksefejet(946 m), a Hegyes- tetőt (934 m). Jelentősebb vízfolyás itt az Ajta patak, mely az Oltba ömlik és a Baróti hegységet mintegy kettéosztja: a nyugati szárny legmagasabb pontja a Bükkfej(819 m), mely közvetlen Barót felett emelkedik.

Erdővidék legjelentősebb gazdasági ágazata a múltban a szénkitermelés volt. Az Erdővidéki Bányaegylet Rt. 1872-ben alakult, ennek anyagi alapjait a marosvásárhelyi székhelyű Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank szolgáltatta, elnöke pedig az Afrika utazó gróf Teleki Sámuel volt. A nevét viselő Samu főtárót Köpecbányán (Köpec mellett) nyitották meg még ugyanabban az évben. De szenet már 1839-ben találtak Barót mellett a Nagyáj nevű helyen, s azt fával vegyesen használták is az erdőfülei vasolvasztó hámornál.

Miután, 1873-ban átadták a Magyar Keleti Vasút Segesvár- Brassó közötti szakaszát, Köpecbányáról rendes nyomtávú vasútvonalat építettek az mellé, és hamarosan köpeci szénnel közlekedtek a mozdonyok, azzal működött az 1889-ben alapított botfalusi cukorgyár is.

A bányamunkálatokat 1920 és 1940 között a România Carboniferă Rt. irányította, 1940 és 1944 között pedig hadiüzemmé nyilvánították a bányát, a szenet a Hatodon át szállították a Magyar Államvasutak málnásfürdői állomására (lévén, hogy a közeli ágostonfalvi állomás ez időben Romániához tartozott, az Olt folyó volt a határ). Ekkor még csak évi 25 ezer tonna szenet termeltek ki, de miután 1950-ben a bánya a román állam tulajdonába került, a termelés – új tárók megnyitásával is – fokozatos növekedésnek indult és 1972-ben elérte az évi egymillió tonnát. Ekkor csaknem négyezer erdővidéki ember megélhetését biztosította a bánya, az erdővidéki lignit.

Az 1989-es rendszerváltás után rohamos hanyatlásnak indult minden, a bányákat bezárták, a munkásokat elbocsátották. Csaknem másfél évszázadnyi működés után az erdővidéki szénbányászat mára a végnapjait éli.

Az erdővidéki emberek megélhetését ma csupán néhány kisebb készruha- üzem, fakitermeléssel, illetve kereskedelemmel foglalkozó cég biztosítja, többen mezőgazdaságból próbálnak megélni, mások külföldön próbálnak szerencsét.

Fejlődőben azonban a turizmus: Uzonkafürdőn korszerű strandot épített egy holland befektető, Kisbacon közössége a hagyományokra és Benedek Elek hagyatékára épít, Baróton, a 2006-ban megnyílt Erdővidék Múzeumában világszinten is párját ritkító masztodon leletet őríznek, Olaszteleken rövidesen a Daniel bárók ősi hajlékából átalakított kastélyszálló kezdi meg működését, Vargyason népi fafaragók várják a turistákat.

A falutól 12 km-re található a Vargyas szoros természetvédelmi terület, melyet évente több ezer turista keres fel. A szoros barlangjai közül a leghosszabb az Orbán Balázs barlang (1527 m), mely 1931 óta viseli a legnagyobb székely nevét. Nem hiába: ő volt az, aki 1868- 1873 között kiadott főművében, A Székelyföld leírásá- ban elsőként ismertette a Vargyas szorost és környékét, megjelentetve abban a nagybarlang aljrajzát is, amit 1835-ben készített Fekete István, Udvarhelyszék földmérője. Az Orbán Balázs barlang Erdély legelső feltérképezett és tudományosan kutatott barlangja.

A szorosban látogatható barlangok még a Kőcsűr, a Lócsűr és a Tatárlik barlang, ugyanakkor jelzett turistaösvény vezet a patak mentén, illetve a Kőmezőn található kilátóhelyhez. Sátorozni a szoros előterében, a Kőalja nevű tisztáson lehet.

A Vargyas- szoroson kívül Erdővidék még számos természeti látnivalót kinál: a Köpec melletti 300 éves szilfa, a „Köpeci Szil” 2011-ben az Év Fája lett Romániában, az Uzonkafürdő melletti Pisztrangos patak völgyébe jelzett turistaút vezet: itt található a Pisztrangos borvízforrás és az általa kialakított nyolc méter magas mésztufakúp, Kisbacontól északra, a Fenyős patak, majd az Érces patak völgyében van Benedek Elek borvizes ferdeje és egy borvizes barlang, Erdőfüléből május hónapban érdemes kilátogatni a falu felett található Kankóskertbe, avagy az erdőfülei nárciszrétre, de közel van a Kuvaszó turisztikai övezet is, a kuvaszói vízesésssel. Az Olt szorosban a táj csodálata mellett ammoniteszek után is kutathatunk, eljutva Alsórákosra pedig felkereshetjük a híres alsórákosi bazaltoszlopokat, de a vulkáni dugót és a vulkáni krátert is. Az alsórákosi Tepőről egyedülálló kilátás nyílik az Olt szorosára. Kevésbé ismert és látogatott hely az apácai Tolvajos barlang és környéke.

Erdővidék ezenfelül a borvizek birodalma is: Bibarcfalvának két, messze földön ismert borvízforrása volt, a Baross-és a Borhegyesi forrás. A borhegyesi palackozása 1871-ben, míg a „vasminiszter”, Baross Gábor tiszteletére Baross forrásnak elnevezett forrás vizét 1890-ben kezdték palackozni. 1893-ban már csaknem négyszázezer palack vizet értékesítettek. 1907-ben már vasúton szálították a palackozott borvizet Moldvába, Havasalföldre, de a román királyi udvarnak is „Borviz de Baross” néven. 1968-ban évi 12 millió palack kerül forgalomba. Jelenleg folyamatos az átalakulás a bibarcfalvi palackozóban, a gyár több tulajdonos kezén ment át, korszerűsítették, úgy tudni, mintegy 150 munkást foglalkoztatnak, akik csak belföldi piacra termelik a keresett bibarcfalvi borvizet.

A falu központjában szabadon folyó borvízcsorgó vizét ma is sok helybéli használja, de népszerű források találhatóak még Kisbaconban (Rezes borvíz), Magyarhermányban, Székelyszáldoboson is.

Hagyománya van a borvizes népi feredőknek is: ilyen volt régebb a Barót határában található Papferedő, vagy Olasztelek határában az egykori Likas- kő forrás, útóbbi úgy tartják Bethlen fejedelem gyógyúlását is szolgálta. Bibarcfalván a borvízfürdő sajnos tönkrement állapotban várja sorsának jobbra fordulását, az uzonkafürdői borvízfürdő korszerűsítése tulajdonjogi vita miatt késik, de vannak jó példák is: Bölönben a „Borvizek útja” program keretében építettek fel egy modern létesítményt a helyi borvizek hasznosítására, míg Kisbaconban kalákával építették újra „Mackó bácsi” feredőjét. Felsőrákoson a közbirtokosság épített ki egy fürdőt a Nádas patak völgyében, igaz ez útóbbi sósvizes fürdő.

Az épített örökség nevezetességeiként tartják számon Erdővidéken a ma is működő, háromszáz éves kisbaconi vízimalmot, a Benedek Elek által épített házat, mely ma múzeum, a bodvaji vashámort, ahol az 1848-49-es szabadságharc első két ágyúját öntötték, a bibarcfalvi református templomot, melynek egyik belső falán egy Szent- László legendát megörökítő freskó található, a műemlék baróti római katolikus templomot, az olaszteleki Daniel kastélyt, ahol nemrég többszáz éves falfestmények kerültek napvilágra, ugyancsak Olaszteleken a református templomot, melyben nemrég előkerültek egy középkori templom romjai, az erdőfülei, renoválás alatt álló Boda kúriát, vagy a falutól nem messze található Dobó kápolna romjait, a felsőrákosi műemlék unitárius templomot és Rika várának romjait, a vargyasi Daniel kastélyt, melyet a múlt század nyolcvanas éveiben mentettek meg a pusztulástól, a miklósvári Kálnoky kastélyt, a nagyajtai és bölöni unitárius vártemplomokat, de az alsórákosi Bethlen kastélyt is.

Mindezek mellett jelentős Erdővidék szellemi hagyatéka is: itt született és ide tért vissza Budapesten töltött évei után Benedek Elek (1859- 1929) lapszerkesztő, meseíró, mesegyűjtő, minden magyar gyermek „Elek apója”. Szülőfalujában, Kisbaconban születése napján, szeptember 30-án minden évben rendezvényekkel ünneplik a Magyar Népmese Napját, de szobor is őrzi emlékét. Lakóháza múzeumnak van berendezve, látogatható.

Bár nem Nagybaconban született, de innen származott családja Nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszternek(1942- 1943), akire minden év Pünkösd hétfőjén, a Veteránok Napján emlékeznek Nagybaconban. Barót híres szülöttei Baróti Szabó Dávid (1739- 1819) nyelvújító és költő, valamint Gaál Mózes (1863- 1936) tanár, ifjúsági író: emléküket nevükben a település iskolái őrzik (a líceum Baróti Szabó Dávid, míg az általános iskola Gaál Mózes nevét vette fel).

Nagyajtán született Kriza János (1811- 1875) néprajzkutató, unitárius püspök (a faluban emlékszoba van berendezve), Bölön híres szülötte Bölöni Farkas Sándor (1795- 1842) író, utazó (szobra az unitárius templom előtt van Bölönben, szülőháza sajnos elhanyagolt állapotban van az örökösök tulajdonjogi vitái miatt). Az Apácán született Apáczai Csere János (1625- 1659) író, teológus a művelődés, tudományosság és nevelésügy erdélyi úttörője volt.

Erdővidék szellemi hagyatékaként tartandó számon az is, hogy a múlt század elején két hetilap is megjelent Baróton: az Erdővidék 1903 és 1924 között, míg az Erdővidéki Hírlap 1925 és 1939 között. Napjainkra mindkét hetilap újraindult, az Erdővidék 1997-ben, az Erdővidéki Hírlap 2013-ban.

Erdővidék településein jelenleg számos civil szervezet fejt ki kulturális jellegű tevékenységet, reneszánszukat élik a hagyományőrzők, a kézművesek, a néptánccsoportok. Baróton évente kerülnek megrendezésre a Barót Napok, kézműves kirakodóvásárral, színpadi fellépőkkel, ugyanezt a célt szolgálja az októberi Őszi vásár is. Jelentős rendezvénnyé nőtték ki magukat a Bardoc Községi Napok is, de falunapokat szinte minden településen szerveznek. Különlegesebb alkalom ünneplésre a nappali farsang, melyet Bölönben, Apácán és Ürmösön tartanak februárban, régi hagyomány Apácán a húsvét vasárnapi kakaslövés is, Alsórákos sajátossága pedig a „kicsi pünkösd” vagy „szabadság napja”, amikor az 1848.évi jobbágyfelszabadításra emlékeznek. A természetjárók a „Járjuk be Erdővidéket!” honismereti túrasorozat havonta sorra kerülő kirándulásaiból választhatnak.

Összeségében megállapítható tehát, hogy Erdővidék úgy táji, mint építészeti, szellemi, néphagyományi szempontból is egy igen értékes kisrégiója a Székelyföldnek, de mely kisrégió, a megélhetést biztosító jelentős ásványkincsek kitermelésének abbahagyása után jelenleg a felemelkedéséhez vezető kiutat keresi. Gazdaságilag erre biztosíték lehet az állattenyésztés fellendítése, élelmiszeripari kisvállalkozások beindítása révén is, a textilipar továbbfejlesztése (jelenleg egy nagyobb kapacitású készruhagyár működik Baróton), a kis kézművesipar, a faipar (faipari termékek, bútorok előállítása), a bányászat (vannak még széntartalékok, de jelentős mészkő- diatomit és ásványvíz tartalékok is), de leginkább a turizmus révén.

Ehhez nélkülözhetetlenek az Erdővidéket a más tájegységekkel összekötő jó minőségű utak: a Székelyudvarhely fele vezető megyei út aszfaltozott, de keskeny, egy szakaszon ráadásul jelenleg nagyon rossz állapotban is van. Nem valószínű, hogy akár a távoli jövőben nagy teherforgalom lebonyolítására alkalmas lenne. Ugyanez a helyzet a Hatod tetőn át Sepsisszentgyörgyre vezető úttal is, bár szélesítése, korszerűsítése révén átvehet nagyobb forgalmat.

A Barcasági medence fele azonban, mivel erre terepakadályok sincsenek, Erdővidék összeköthető lenne az E60-as országúttal, vagy a majdani erdélyi autópályával, a jelenlegi mellett még egy, vagy akár két különböző, a településeket kikerülő, korszerű közúttal.

Vendéglátó egységek Erdővidéken

1.Tókos vendégház- Köpec

Jelmondat: Pihenjen Erdélyben, Köpecen, a szil otthonában!
Köpec központjában, a főúton található a Tókos vendégház, amely egykor császári katonák szálláshelye volt: ezt bizonyítják az egyik szobában található, a felújításkor előkerült mennyezeti freskó maradványai, melyek restaurálásra várnak. A felújításkor a tulajdonosok arra törekedtek, hogy a múlt kincseit megőrízve alakítsanak ki a pihenni vágyók számára kényelmes, a mai kor igényeinek megfelelő szálláshelyet. A vendégház 2- 4 ágyas szobákból áll, nagyjából 30 fő befogadására alkalmas, nagy udvarral és étteremmel, így csoportokat is szívesen látnak. Igény esetén teljes ellátást biztosítanak. Az érdeklődöknek autós-és erdei kirándulásokat, biciklis túrákat, nordic walking-ot, kürtőskalács- sütést, kenyérsütést, lovas kocsikázásokat szerveznek. Kapcsolat:
Tókos Jolán, tel.: 0758 644 931

2. Kormos panzió-
(a Dél- Hargita hegység lábainál, a Kuvaszó és a Kormos patakok találkozásánál található)

Jelmondatok: Kikapcsolódni, pihenni vágyik? Távol a város zajától, ahol tiszta a levegő, és mesébe illően csodálatos a táj? Fedezze fel Erdővidéket! Jöjjön, s mi segítünk szabadidejét kellemesen eltölteni!

Az erdős hegyektől körülzárt Kormos völgyének legfelsőbb faluja Erdőfüle (532 m). Erdőfüle Bardoc községhez tartozik. Magyar nevének előtagját Erdővidékről kapta, ahol fekszik. Útótagját arról, hogy fülként ékelődik be a hegyek közé. A Kormos panzió Erdőfülétől északra, 6 kilométerre található. "Miközben megérkezünk az aszfaltozott úton, gyönyörködhetünk a változatos növényvilágban, a fenyvesekben, a gyertyánosokban, bükkösökben, melyeket imitt- amott rétek, kaszálók váltanak fel, és a gazdag madár-és állatvilágban, melynek egyedeit megpillanthatjuk utunk során. Erdély lelkébe hívjuk a kedves látogatót. Itt megtapasztalhatja a természet szépségét, a székely emberek csodálatos világát, melyekből erőt meríthet, feltöltődhet."
A panzió 50 km-es körzetében található látnivalók: Szent Anna tó, Mohos tőzeglép, Brassó, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Csíksomlyó.
Erdőfülei látnivalók: vashámor, kopjafás temető, nárciszrét, Kuvaszó- vízesés, Ceausescu vadászház, középkori falu (Dobó) templomának és kápolnájának romjai...
Vargyasi látnivalók: népi faragók, Makovecz Imre tervei alapján készült református templom, Daniel- kastély, Vargyas- szoros. Továbbá Erdővidéken: Erdővidék Múzeuma (Barót), vashámor (Bodvaj), Benedek Elek emlékház, működő vízimalom (Kisbacon), templomfreskó (Bibarcfalva), református templom kazettás mennyezete (Köpec). Távolabbi látnivalók még: csíkszentimrei Büdösfürdő (mofetták), Lucs tőzegláp, de Székelyföld minden szegletébe el lehet jutni innen.
Erdővidéken rengeteg borvízforrást is találunk, de megfigyelhető itt a még élő székely néphagyomány is.

A Kormos panzió 15 személy elszállásolását tudja biztosítani (egy kétszemélyes ággyal ellátott szoba, négy kétágyas szoba egyszemélyes ágyakkal, egy háromágyas családi szoba franciaággyal, kihúzható kanapéval és egy egyszemélyes ággyal). Valamennyi szoba összkomfortos.

Szabadidős tevékenységi lehetőségek: bográcsozás, grillezés, pisztrángsütés, erdei túrák, tanösvény látogatás, erdeigyümölcs- szedés, gombászás(a panzió jól felszerelt konyháján saját étel is készíthető belőle), horgászás, esztena látogatás (meg lehet kostólni a juhászok hagyományos ételeit: sajtot, ordát, kukercát, zsendicét), vadállat-les. A Kormos panziótól 2 kilométerre szép környezetben található egy pisztrángtenyészet horgászási és vásárlási lehetőséggel.

Bármely évszakban tervezze szabadságát Székelyföldre, ebbe a tündérkertbe!
Kapcsolat:
Benkő Zsuzsa, tel.: 0742 461 138.

További szálláslehetőségek Erdővidéken:

3. Derzs panzió, Barót (27 hely+14 pótágy): Pájer György, tel. 0748 684 983.
4. Bella- Kriszta panzió, Barót (9 hely+5 pótágy): Sámuel Mária, tel. 0744 350 212.
5. Jázmin panzió, Bibarcfalva (15 hely+3 pótágy): Kiss Hajnal, tel. 0741 090 733.
6. Kálnoky Vendégházak, Miklósvár- Zalánpatak (20 hely): tel. 0742 202 586, 0267 314 088.
7. Daniel kastélyszálló, Olasztelek (16 hely): tel. 0725 942 787, 0721 934 446.
8. Andreas panzió, Vargyas (22 hely): Gergely Zoltán, tel.0722 760 016.
9. Vargyasvölgyi vendégház, a Vargyas- szurdokhoz közel (35 hely): Cseke Sándor, tel.0728 063 193.
10. Melinda panzió, Kisbacon (6 hely): Pál- Szilágyi Éva, tel. 0742 373 220, 0267 355 412.
11. Setétpatak panzió, közel a Hatodi- hágóhoz (60 hely): Pál- Szilágyi Éva, tel. 0742 373 220.
12. Fekete Gólya panzió, Középajta (6 hely): Gazdag Levente, tel. 0745 145 431.

össz. vendéglátó helyek száma: 254