Bölön- Bölönpatak- Bölön
a túrán résztvevők száma: 35
Látogatás az egykori unitárius Rómában
Betelt az év a „Járjuk be Erdővidéket!” honismereti túrasorozat kalendáriumában is: február 26-án tizenkettedik alkalommal került sor kirándulásra, ezúttal a bölöni farsang időpontjához igazodva a túrázók résztvettek a népünnepély nyitányán, majd felkeresték a település unitárius és református templomait, de fogadta őket a bölönpataki cigányvajda és a község alpolgármestere, Rudolf Béla is.
A település dicső múltjáról ifj. Kozma Albert bölöni unitárius lelkész mesélt: a honfoglaláskor érkező magyar törzsek itt már különböző népcsoportokat találtak, akik nagy valószínűséggel nem a dákok, hanem talán a szkíta törzsek leszármazottai lehettek–mondta a tiszteletes. Három falut építenek ki az érkezők: Nagybölönt, Kisbölönt és Kércz vagy Kírcz települést, ez útóbbinak pontos nevét nem lehetett megállapítani, hangzása szász telepesekre utal.
Az 1241-es tatárjáráskor Bölön is megsemmisül, a falvakat újraépítik, de a kércziek, vagy kírcziek átvonulnak az Olton túlra és megalapítják a mai Szászmagyaróst.
Bölön nevének eredetét többféleképpen is értelmezik: vannak akik úgy tudják, hogy a bő lön szóösszetételből alakult ki(bőség volt), mások a bölömbika nevéből származtatják, de olyanok is akadnak, akik szerint a Bölön név a falu határában lőtt utolsó erdővidéki bölényre utal. Magyarországi történészek állítják, hogy a hunoknak volt egy Bölön nevű vezérük, és az ő neve maradt fenn a település nevében. A dolog érdekessége, hogy Kínában ma is létezik nem kevesebb mint négy Bölön nevű település, a név jelentése: állandó harci készenlétben lenni.
Bölönt az 1800-as évek végén az unitáriusok Rómájának hívták, lélekszáma akkor 2800 volt, unitárius egyházközségének földterülete meghaladta az 1300 kataszteri holdat( kb.750 hektárnak felel meg). Ebből mára kb. 500 hektárt kapott vissza az unitárius egyház, a lélekszám 960-ra apadt, ebből 89 gyermek, míg a faluval mára összenőtt Bölönpatakon 585 cigány gyermeket regisztrálnak.
A falunak a IV. László király idejében épült templomáról vannak feljegyzések, ez egy gyönyörű, gótikus, egyhajós templom volt, a négy sarkát dísztornyok ékesítették. Feltételezik, hogy sírkamrával volt ellátva, amit eddig nem sikerült megtalálni, azonban a tavalyi árvízkor a mostani templomban a padlózat megmozdult, felpúposodott, szakemberek feltételezik, hogy az alatta tátongó üreg– talán az egykori templom sírkamrája– miatt. A régi templom végül az 1890-es földrengéskor végképp megrongálódik, a bölöniek akkor új templom építését határozzák el.
Pályázatot írnak ki, melyre két terv érkezik: Pákey Lajos kolozsvári műépítészét fogadják el.
Az akkori bölöni vezetőség egyedi templomot szeretett volna. Ez meg is valósul, hála Löffy Áron templomépítő lelkésznek, aki Törökországot járván, számos mecsetrajzzal tér haza: a templom tipikus keleti formát kap, a karzatok beugró részei egy-egy kis török mecset másolatai, középen van pedig a nagymecset, vagyis a templom kupolaháza, ennek magassága 24,88 méter.
De az 1893-95 között épült templom másban is elüt a nyugati kereszténység építkezési stílusától: annak ellenére, hogy az unitáriusoknak nincs keresztjük, a templom mégis egy megnyújtott kereszt alakját viseli. Az alapkövet 1893 áprilisában teszik le, és 1895 augusztus 25-én avatják fel. Neoromán stílusban épül, barokk díszítési elemekkel, a padok cserefából vannak, a szószéket Afrikából hozatott mahagónifából faragják. Orgonája sem mindennapi: két orgonából tevődik össze, az egyik a régi templom orgonája, a másikat az új templom építésekor készítik el. 3000 síp van az orgonaházban, ami egyedivé teszi, koncertorgonának is kiváló.
A templomot körülvevő várfal bástyáinak szemrevételezése után, a túra Bölönpatak irányába folytatódik, a kirándulók kalauza itt Drăgan Alexe cigányvajda, aki elmondja, hogy az 1600 lelket számláló közösségből sokan Magyarországon dolgoznak, ami meg is látszik a házak állapotán, a település arculatán. Gombamódra nőnek ki a földből a takaros házak, a cigánygyerekek délutáni foglalkoztatására közösségi házat építettek, a patakmedret a tavalyi árvízek után betonfallal erősítették meg. A kevésbé tehetősek a falu „Brintex”-nek nevezett részén laknak, a cigányvajda szerint náluk egy kicsit későbbre kel fel a nap, azért a szegénység. A cigányok javarészt pünkösdisták, hat- nyolc gyerekkel egy családban, így nem nehéz előrelátni a térség demográfiai alakulását az elkövetkező esztendőkben.
A túrázók a bölönpataki kitérő után visszaérnek Bölönbe, betérnek a községházára, majd a református papilakra, végül útbaejtik Bölön református templomát is, az alig egy hónapja itt szolgáló Bartha Attila lelkész kalauzolásával.
A túrasorozat következő kirándulására március 26-án kerül sor, Bardoc- Magyarhermány útvonallal.
írta: Böjte Ferenc
fotók: Böjte Ferenc
fotók: Demeter Zoltán
