Olasztelek- Erdőfüle(autóbusszal)- az erdőfülei vashámor- Gájcsere- Nárciszrét(Kankóskert)- Filorotvány- Földikatlan patak völgye- Bojtor patak völgye- Őrhegy- Dungó(Tőkés)tető- Barót
Erdőfüle- Kankóskert: kb. 3 km(menetidő kb. egy óra)
Kankóskert- Barót: kb. 12 km(menetidő kb. három óra)
résztvevők száma: 28
Május 14-én tizenötödik alkalommal került sor kirándulásra a Járjuk be Erdővidéket! honismereti túrasorozat keretében.
A huszonnyolc tagú csapat először Olasztelek immáron 150 évesnél is idősebb református templomát látogatta meg, Tüzes Bölöni Ferenc lelkész kalauzolásával. A templomot 1857- 1858-ban építették a korábbi templom helyére, melynek tárgyai közül mára egy 95 cm magas, egy darabból faragott kő szenteltvíztartó, az 1489-es datálású kisharang (mely készült Szent Márton és a többi szentek tiszteletére- tanúskodik a rajta található latin nyelvű felirat), a szószékkorona és a Daniel család asztalosa által 1751-ben faragott festett úrasztala maradt meg.
- Különböző elméletek születtek arról, hogy a falu miért kapta az Olasztelek nevet. A legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy kellett legyen valamilyen köze az olaszokhoz- magyarázta a tiszteletes.
"Egyesek szerint a Véczer, Olasztelek és Barót közötti területen valamikor római castrum(katonai tábor) állhatott, és az ottaniak leszármazottjai alapíthatták Olaszteleket, de ez a feltételezés nem alátámasztható. A település nevéből kifolyólag az olasztelekieket nevezik taljánoknak, de macskásoknak is(a tévhit alapján miszerint az olaszoknál nemzeti eledel lenne vagy lett volna valamikor a macskahús...)"
Erdély és a székelység életében fontos helyet betöltő Daniel- család olaszteleki ágának története is szorosan kapcsolódik a templom történetéhez: Daniel Mihály fia, János(mh.1653) alapítja meg a család olaszteleki ágát, áttér a református vallásra és támogatja a református közösséget. 1645-ben úrasztali ezüst tányért és kelyhet adományoz az egyháznak, majd később, cserébe az egyháztól kapott fáért, útódai részt vállaltak a templomot körbevevő kőfal építésében- tudták meg még a túrázók a lelkipásztortól.
A templom érdekessége az olaszteleki családok címerei által díszített cinterem is, annak külső falán pedig a falu neves szülöttének, Kolumbán Lajos etnográfusnak és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc olaszteleki hőseinek állított emléktábla található. A világháborúk áldozataira a templom udvarán emlékmű emlékeztet, ugyanitt található a falu egy másik jeles szülöttének, Hermányi Dienes Józsefnek is a mellszobra.
Olaszteleket ma 750-en lakják, a reformátusok száma 640 körül mozog.
Búcsút véve a falutól, autóbusszal folytatják a túrázók az utat Erdőfüléig.
A túra gyalogos szakasza Erdőfüle felső végében, az egykori vashámor épületénél kezdődött, ott, ahol Gábor Áron ágyúi számára az első golyókat öntötték. Az épület ma lakóházként szolgál, a múltban ipartörténeti emlékké nyilvánították.
A hámortól a Gájcsere ültetett fenyvese mellett elhaladva ejtik útba a kirándulók a környék egyetlen megmaradt nárciszmezőjét, a fülei Kankóskertet, melynek egyik gazdája, Albert Gyuri bácsi ezúttal is a helyszínen fogadja őket.
A nárciszmező mellett került sor a szalonnasütéssel egybekötött ebédszünetre.
A pihenő után már hazafele vitt a Kormos patak mentén elterülő erdővidéki falvak és a zöldellő táj látványával szemet gyönyörködtető útvonal, a Filorotvány legelőn, a Földikatlan és Bojtor patakok völgyén át, az Őrhegy és a Tőkés tető érintésével egészen annak végpontjáig, Barótig.
fotók: Böjte Ferenc
fotók: Demeter Zoltán és Demeter Mária
fotók: Szakáts Tímea
