Járjuk be Erdővidéket!
  • Kezdőlap
  • Túraelőzetes
  • Erdővidék
  • 2010
    • 1. Március 2010 (Bodos- Papferedő)
    • 2. Április 2010 (Alsórákos)
    • 3. Május 2010 (Kankóskert- Tortoma)
    • 4. Június 2010 (Középajta- Bükkfej)
    • 5. Július 2010 (Uzonka- Pisztrangos)
    • 6. Augusztus 2010 (Felsőrákos- Hegyes-t.- Nádas)
    • 7. Szeptember 2010 (Száldobos- Vargyas-sz.)
    • 8. Október 2010 (Erdőfüle- Dobó kápolna)
    • 9. November 2010 (Szárazajta- Bodosi tó)
    • 10. December 2010 (Ágostonfalva)
  • 2011
    • 11. Január 2011 (Bibarcfalva- Bodos-Papferedő)
    • 12. Február 2011 (Bölön- Bölönpatak)
    • 13. Március 2011 (Bardoc- Magyarhermány)
    • 14. Április 2011 (Nagyajta- Apáca)
    • 15. Május 2011 (Nárciszrét- Barót)
    • 16. Június 2011 (Nagybacon- Kelemen vára- Bodos)
    • 17. Július 2011 (Vargyas- Rika vára)
    • 18. Augusztus 2011 (Uzonkafürdő- Solyómkő)
    • 19. Szeptember 2011 (Bodvaj- Kisbacon)
    • 20. Október 2011 (Vargyas- Gódra karszt)
    • 21. November 2011 (Hatod tető- Zalánpatak)
    • 22. December 2011 (Miklósvár- Bükkfej)
  • 2012
    • 23. Január 2012 (Barót- Tortoma)
    • 24. Február 2012 (Ürmösi farsang)
    • 25. Március 2012 (Setétpatak- Nagybacon)
    • 26. Április 2012 (Alsórákos- Tepő)
    • 27. Május 2012 (Nárciszmező- Kormos völgye)
    • 28. Június 2012 (Középajta- Bodosi tó)
    • 29. Július 2012 (Bodvaj- Kakukk-hegy)
    • 30. Augusztus 2012 (Felsőrákos- Rika)
    • 31. Szeptember 2012 (Uzonka- Likat- Bodvaj)
    • 32. Október 2012 (Apáca- Tolvajos barlang)
    • 33. November 2012 (Nagyajta- Bölönpatak)
    • 34. December 2012 (Bükkfej- Barót)
  • 2013
    • 35. Január 2013 (Bibarcfalva- Tirkó)
    • 36. Február 2013 (Szászmagyarós- Apáca)
    • 37. Március 2013 (Vadas- tető- Bölönpatak)
    • 38. Április 2013 (Nagybacon- Galat p.- Kisbodosi-tó- Barót)
    • 39. Május 2013 (Kankóskert- Fok tető)
    • 40. Június 2013 (Felsőrákos- Rika)
    • 41. Július 2013 (Lucs- Büdösfürdő)
    • 42. Augusztus 2013 (Alsórákos)
    • 43. Szeptember 2013 (Uzonka- Bükszád)
    • 44. Október 2013 (Dénes István emléktúra- Vargyas- szoros)
    • 45. November 2013 (Ürmös- Olt völgye)
    • 46. December 2013 (Barót- Bükkfej- Köpeci Szil)
  • 2014
    • 47. Január 2014 (Barót- Tortoma)
    • 48. Február 2014 (Bölöni farsang)
    • 49. Március 2014 (Kustaly- Rika)
    • 50. Április 2014 (Kisbacon- Bodvaj és környéke)
    • 51. Május 2014 (Erdőfüle- Nárciszrét- Kuvaszó)
    • 52. Július 2014 (Szent Anna tó)
    • 53. Augusztus 2014 (Málnásfürdő- Zalánpatak)
    • 54. Szeptember 2014 (Bodoki hegység)
    • 55. Október 2014 (Ürmös- ürmösi Töpe)
    • 56. November 2014 (Zalánpatak- Hatod tető)
    • 57. December 2014 (Ágostonfalva és környéke)
  • 2015
    • 58. Január 2015 (Barót- Bükkfej)
    • 59. Február 2015 (Ürmösi farsang)
    • 60. Március 2015 (Bölön környéke)
    • 61. Április 2015 (Apáca: kakaslövés)
    • 62. Április 2015 (2.) Homoródszentpál- Homoródkarácsonyfalva
    • 63. Május 2015 (Magyarhermány- Fok-tető- Erdőfüle)
    • 64. Június 2015 (Kirulyfürdő- Szeltersz- Szentegyháza Gyöngye)
    • 65. Július 2015 (Nagybacon- Uzonkafürdő- Kisbacon)
    • 66. Szeptember 2015 (Apáca- Persány hegység- Datk- Alsórákos)
    • 67. 2015. október 17. Dénes István emléktúra: Kuvaszó- Vargyas- szoros
    • 68. November 2015: Bodvaj- Piliske- Tusnádfürdő
    • 69. December 2015: Vadas hágó- Teksefej (946 m)- Zalánpatak- Málnásfürdő
  • 2016
    • 70. Január 2016 (Barót- Tortoma tető- Bibarcfalva)
    • 71. Február 2016 (Nagyajta- Apáca / farsang
    • 72. Március 2016 : Húsvéti túra Székföldjén- Erősd, Hete, Előpatak
    • 73. Április 2016 : Hargitafürdő
    • 74. Május 2016: Kankóskert
    • 75. Június 2016: Bogáti erdő
    • 76. Július 2016: Csernáton- Óriáspince- tető
    • 77. Augusztus 2016: Sóvidék
    • 78. Szeptember 2016: Homoródmente
    • 79. Október 2016: Gódra / Dénes István emléktúra
    • 80. November 2016: Árkos és Sugásfürdő
    • 81. December 2016: Székelyzsombor- Homoródújfalu
  • 2017
    • 82. Január 2017: Tortoma
    • 83. Február 2017: Farsang Szentegyháza
    • 84. Március 2017: Tusnádfürdő
    • 85. Április 2017 : Székelymuzsna- Székelyderzs
    • 86. Május 2017: Homoródkeményfalva- Lövéte
    • 87. Június 2017: Kőhalom- Alsórákos
    • 88. Július 2017: Madarasi Hargita
    • 89. Augusztus 2017: Úz völgye
    • 90. Szeptember 2017: Nagyhagymás
    • 91. Október 2017: Bálványosfürdő
    • 92. November 2017: Rika
    • 93. December 2017: Bükkfej
  • 2018
    • 94. Január 2018: Tortoma
    • 95. Február 2018: Bölöni farsang
    • 96. Március 2018: Brassó-Cenk
    • 97. Április 2018: Ürmösi Tepő
    • 98. Május 2018: Oroszhegy és környéke
    • 99. Június 2018/ Bálványos
    • 100. Július 2018 : Kormos völgye
  • 100. 2018 augusztus / Kormos völgye

Felsőrákos- Réka királyné sírja- Hegyes- tető- Kustaly gerinc- Nádas- patak völgye- Felsőrákos


táv: kb. 15 km
menetidő: 9- 10 óra

Augusztus 28-án hatodik alkalommal indultak honismereti túrára Erdővidék természetjárói. A mintegy negyven túrázó ezúttal Erdővidék egy újabb, legendákkal átszőtt szegletét kereste fel, a Rika-erdőt. A Rika-erdőnek szinte minden fája, köve mesélni tudna az elmúlt századokról, Attila hun király diadalmas korszakától kezdve egészen azokig az időkig, amikor a sötét lombok között meghúzódott rablóbandák tartották rettegésben a rikai országúton haladókat.A túra a felsőrákosi unitárius templomban tett látogatással kezdődött, itt Kotecz József unitárius lelkész fogadta a túrázókat, aki 1981 augusztusától szolgál a felsőrákosi egyházközségben. A templom az 1802-es földrengés után 1821-ben épült újjá, belsejét festett kazetták és jellegzetes felsőrákosi csillagmintás szedettesek díszítik. Meglátogatjuk a templom szomszédságában található, volt kántori lakot is: az épületet korszerűen berendezett vendégházzá alakították át (Rika vendégház), egyben fiatalok vallásoktatási központjául is szolgál. A 95 százalékban unitárius falut elhagyva, a régi rikai úton (egészen a XX.század elejéig ez az út kötötte össze Erdővidéket a Homoródmentével) a Meggyes-tető felé kanyarodik fel a csapat, a dombra kiérve pedig, Lőrincz Sándor túravezetőnk elmondja az itt valamikor létezett Bakkvár legendáját:
– A vár kegyetlen urai rettegésben tartották a vidéket, mindenüket elvették a felsőrákosiaknak, úgyhogy azoknak végső elkeseredésükben nem maradt más hátra, mint a Jóistenhez fordulni: erre a Kustály felől jött egy erős idő, hatalmas dörgéssel, földrengéssel, villámlással, és elsüllyesztette a várat dorbézoló lakóival együtt. A helyet azonban ma is Vár- hegynek nevezik, az unitárius templom háta mögötti falurészt pedig Várhegy- aljának.

Továbbindulunk az úton a Rika rengetege felé, melyet Orbán Balázs így vezet be a Székelyföld leírásában: 


 "ki ne ismerné e nevet, melyet Attila nejétől, Rikától származtatnak? kit ne töltene el némi félelem, midőn ezen roppant erdőségek közzé lép, melyekről annyi hajmeresztő rémjeleneteket hallott elbeszélni. Mert a Ríkában e század elején egy országosan rettegett rablócsapat volt, melynek föbbjei a Nagy-Dimén által elfogott Czifra, Níczuj, Borzos és Bokrétás voltak. A Dánielek Rikaalji Andaházi nevü fogadójában egy oláh eredetü Dregus nevü korcsmáros volt, ez három fiával fosztogatni kezdett, s a fogadó hatóságilag széthányatván, az elmenekült Dregusokból iszonyu rablóbanda alakult, mely évtizedeken át remegésben tartotta a vidéket, mely nyilt harczot folytatott a szervezett társadalommal. Oly mérészek voltak, hogy egyik kémjök Rákoson, másik a Dörgő nevü csucson állott, s ezeknek jeladására megrohanták az utasokat, kirabolták, legyilkolták, a falukba nyiltan bementek, dorbézoltak, a népre élelmi adót vetettek anélkül, hogy valaki bántani merte volna. Rablott kincseiket pedig Borzás nevű erdő rejtett pinczéiben tartották.A hatóság minden ellenök rendezett hadmenete – melyekről jó kémjeik előre értesítették – mindig sükertelen volt s végre is egyes bátor utasok egyenként ejték őket el. Igy egykor egy egész vásár népét rendre feltartóztatták, fákhoz kötözték, s midőn ott egész kényelemmel próbálgatnák a zsákmányul esett csizmákat, egy bátor pásztor fiu egyik elbujt őrkatona kezéből kiragadott puskával nagy zajjal nékiek rohant, a többi elfutott, de a legmerészebbet Noda Nyikulájt, egy kiszabadult szijgyártó legény lefogta, mig a pásztorfiu kezei közt agyonverte. Egy Legátust, egy flótával utazó vándor troubadurt, két rabló rohan meg, s pénzét kérik. „Jó szivvel” – mond ez – zsebében lévő kevés pénzét szétszórva, de mig a rablók szedegetnék, egyiket, még a Rika aljában kilőtt üres, pisztolyával agyonüti, a más elszalad, ő pedig a leütött zsivány zsebében talált néhány száz forinttal felgazdagodva, vigan fuvolázva folytatta útját.

Máskor egy öreg embert rohan meg egyik rabló, s mivel régi haragosa, mond néki: ”Jánosbá, készüljön meghalni” ,Engedj imádkoznom‘, felel ez s letérdelve kucsmáját protestáns szokás szerént arcza elébe illeszté, de a kucsmában mordáj volt, s azzal lelőtte a rablót. Dregust plane csudaszerüleg egy óriási kigyóval folyt küzdelemben ejti el a néphit, utolsó fiát f.-rákosi Asztalos Ferencz (kire rátört volt) lővi agyon. Ezek csak apró töredékek, de száz még száz rémtörténetek vannak a Rikáról, melyekből több kötetet lehetne össze irni. Ma hála az égnek biztos az út, s mi félelem nélkül léphetünk rengetegjei közé.."


Érintjük mi is azt a helyet, ahol egykoron az Andaházi fogadó állott, Lőrincz tanár úr pedig a tőle megszokott ízes humorral fűszerezve adja elő Dregus Istók és cimborái történetét. A fogadót, úgy tudjuk, az 1700-as évek végén hatóságilag leromboltatták. Ma már csak békés szénégetők vannak a környéken, és itt lapul, az erdő sűrűjében, nem messze az úttól, a legendás Réka királyné sírja is. Az útról letérve meg is találjuk a Rika- patak medrében fekvő hatalmas sziklakövet, mely alatt a legenda szerint Attila első felesége, Réka királyné alussza álmát. 
"Attila, a hunok nagy királya, csaták után rendszerint a Rika erdejében pihent meg. Ott volt a Hegyestetőn hatalmas nagy vára. Ott lakott a felesége is, Réka királynő, és három szép dalia fia.

  Történt egyszer,hogy a királyné befogatott hat tüzescsikót a hintajába, a szélnél is sebesebben hajtatott át a Rika erdején. Amikor a Bikás hegyen vágtattak a csikók, hirtelen-váratlan egy megvadult bika száguldott szembe velük. A paripák megriadtak, félre ugrottak, a hintó felfordult. Réka királyné beleesett a Rika patakjába, s ott halt meg szörnyű halálnak halálával.

  Hej, nagy bánat borult Attila király udvarára, nagy bánat az egész országra! Felkeredtek a népek mindenfelől, jöttek a nagy királyné temetésére, hogy lássák még egyszer. Három napig volt kiterítve a királyné. A negyedik napon volt a temetés, de a gyászoló gyülekezetnek el kellett távolodnia a Rika erdejéből. Nem volt szabad látniuk, hogy hova temetik el Réka királynét.

   Hármas koporsóba zárták Réka királyné holttestét; színarany volt a belső, ezüst a középső, vas a külső. Aztán négy rabszolga a vállára vette, a várból levitte a Rika patak partjára. Ott egy feneketlen mély gödörbe eresztettek a koporsót  s ráhengerítettek egy nagy mészkövet. Attila a temetést a varból nézte végig, s szeme láttára ereszkedett kardjába mind a négy rabszolga. Így Attilán kívül senki más tanúja nem maradt annak, hova temettek a királynét.

   Az a nagy kő, amely alá a királynét temettek, meg most is ott hever a Rika patak partján. Senki lélek nem háborítja a királyné nyugalmát".

Innen a már említett Hegyes-tető felé vezet a kirándulók útja, a "cukorsüveg alakú bércre", melynek tetejét Huszt- vagy Attila vára koronázta egykoron. Bő félórás kapaszkodó után érünk ki a magaslatra. Orbán Balázs így ír az itt található romról:

„Az itt feküdt vár nagy kiterjedésű és jelentékeny sohasem lehetett; a csúcs tetején egy 45 lépés kerületű körfalnak látszik alapja, mely hihetőleg egy kör-donjonnak maradványa. A fal néhol több láb magasságra felülemelkedik a föld színén, míg más helyütt már el van hantolva. Belterén kincskeresők által ásott mély üregek tátongnak. (…)Öreg emberek még emlékeznek arra, hogy e vár fala több öl magasságban fenn állott, s a közép torony csaknem épen megvolt; de akkor midőn az e hegy alatt elvonuló országút s az említett Andaházi korcsma épült, annak falai lebontattak, lehengergetett kövei az út kirakására és a korcsma építésére használtattak fel.”


A tetőn megpihen a csapat, a feltételezett vár helyén ma már csak ásatások nyomai láthatóak. 
A túrázokhoz itt csatlakozik Andorkó Ferenc, a felsőrákosi közbirtokosság elnöke, akinek vezetésével tovább haladunk a Hegyes- tetőtől a Rika és Nádas- patakok által közrezárt Kustaly nevű hegyélen, rövidesen egy újabb romhoz érve. Ezen a hegyélen találhatóak a Kakasborozda maradványai is, azaz annak a székelyföldi töltésvonulatnak a nyomai, mely a kora Árpád-kori kelet- magyarországi védelmi rendszer részét képezték. Az ennek közelében található rom is valószínűleg kilátótorony lehetett, a felsőrákosi közbirtokosság szándéka most turisztikai céllal újjáépíteni. Rövid pihenő után tovább folytatjuk utunkat erdőirtásokon és cihereseken át, míg végül aztán balra lekanyarodunk a Nádas- patak völgyébe, az itt található sósfürdőhöz. A fürdőt is a felsőrákosi közbirtokosság alakította ki egy sós- forrásból, és míg a kirándulók egy része ebédel és pihen, addig többen kipróbálják a fürdő vízének gyógyító hatásait is.
Késő délutánra jár, mire a kirándulók elhagyják a Nádas-patak völgyét és vele együtt a legendás Rika-erdőt. Az idő szinte észrevétlenül elrepült, úgyhogy mire megpillantjuk ismét Felsőrákos házait, addigra a nap is búcsút int a kirándulóknak. És öreg este lett mire elfáradva, de élményekben gazdag túrával ezúttal is magunk mögött visszaérünk Barótra.

fotók: Böjte Ferenc



fotók: Lőrincz Sándor



fotók: Jártó Kocsis Gábor


Powered by Create your own unique website with customizable templates.