Túra a Kis-Homoród völgyében
Van úgy a járt-kelt ember életében, hogy azt hiszi neki már sok újat nem nagyon lehet a környéken mutatni, de ha ilyenkor pár kilométerrel odébb megy, akkor ismét kitárul a világ és újabb érdekességekkel, csodákkal találkozhat. Így jártunk mi is december 10-i évzáró túránk keretében, amikor Baróttól félórányi kocsikázásra, a Székelyföld és Szászföld határán található, Kis-Homoród menti Székelyzsombor és a szomszédságában meghúzódó Homoródújfalu környékére látogattunk. Huszonkilenc tagot számláló csapatunk kalauzolását ez alkalommal, Lőrincz Sándor tanár úr mellett, Ilkei Árpád unitárius lelkész segítette, aki épp ebben a hónapban cserélte fel homoródújfalusi szolgálati helyét és lett Vargyas új lelkésze.
Kirándulásunk első megállója az egykoron szászok által lakott, közigazgatásilag Brassó megyei Homoród községhez tartozó Székelyzsombor központjában volt, ahol Kunos Lajos evangélikus lelkész vezetésével a középkori eredetű evangélikus templomot látogattuk meg, majd Nyirő József író (1889-1953) szülőházához sétáltunk át, ahol az egykor Baróton is szolgáló Tamás Huba, jelenleg homoródkarácsonyfalvi plébános fogadott, illetve részletesen mesélt a méltatlanul mellőzőtt és megbélyegzett székely tollforgató szerteágazó életéről, munkásságáról. Az építészetileg szász eredetű, egyedi hangulatot árasztó főutcán a Várhegy irányába folytattuk utunkat. Kikapaszkodva a dombtetőre a XV. században terméskőből épített, írásban először 1692-ben említett zsombori parasztvárat kerestük fel. A vár bejáratától tiszta időben szép kilátás nyílik a környék hegyeire, településeire. Az elhanyagolt, omladozó állapotban lévő építmény egy kis odafigyeléssel és némi befektetéssel a környék egyik turisztikai látványossága lehetne. A várlátogatást követően az Őrhegy irányába folytattuk utunkat, majd a hegyet az északi oldalán megkerülve sétáltunk át Homródújfalu fölé és ereszkedtünk be a kis falucska unitárius templomához. Az 1481-ben épített, 1798-1801 között átépített templom, illetve a falu történetét lelkész túravezetőnk ismertette, olyan részletességgel és odadással, amilyennel ritkán találkoztunk eddigi túráink során. A templomdombról tovább ereszkedve az egyházközség gyülekezeti termébe, bőséges és változatos kínálmációval fogadtak bennünket az újfalusi asszonyok. Ezúton is köszönjük a lelkész családnak a kivételes fogadtatást és kívánjuk, hogy Erdővidéken is találjanak az újfalusihoz hasonló szorgos és szerető közösségre. Homoród-völgyi látogatásunkról hazaérve, túrasorozatunk hagyományaihoz híven, a Party Pub vendéglőben tartottuk meg, immár hetedik pityókatokányos évzáró rendezvényünket. Reméljük, hogy az elkövetkező hónapokban, években még sok hasonló kirándulós élményben lehet részünk.
Honismereti túráink sora 2017-ben is folytatódik. Nyolcvankettedik, január 14-re tervezett kirándulásunk útvonala: Barót-Dungó-Tortoma-Olasztelek-Barót.
Demeter Zoltán
Van úgy a járt-kelt ember életében, hogy azt hiszi neki már sok újat nem nagyon lehet a környéken mutatni, de ha ilyenkor pár kilométerrel odébb megy, akkor ismét kitárul a világ és újabb érdekességekkel, csodákkal találkozhat. Így jártunk mi is december 10-i évzáró túránk keretében, amikor Baróttól félórányi kocsikázásra, a Székelyföld és Szászföld határán található, Kis-Homoród menti Székelyzsombor és a szomszédságában meghúzódó Homoródújfalu környékére látogattunk. Huszonkilenc tagot számláló csapatunk kalauzolását ez alkalommal, Lőrincz Sándor tanár úr mellett, Ilkei Árpád unitárius lelkész segítette, aki épp ebben a hónapban cserélte fel homoródújfalusi szolgálati helyét és lett Vargyas új lelkésze.
Kirándulásunk első megállója az egykoron szászok által lakott, közigazgatásilag Brassó megyei Homoród községhez tartozó Székelyzsombor központjában volt, ahol Kunos Lajos evangélikus lelkész vezetésével a középkori eredetű evangélikus templomot látogattuk meg, majd Nyirő József író (1889-1953) szülőházához sétáltunk át, ahol az egykor Baróton is szolgáló Tamás Huba, jelenleg homoródkarácsonyfalvi plébános fogadott, illetve részletesen mesélt a méltatlanul mellőzőtt és megbélyegzett székely tollforgató szerteágazó életéről, munkásságáról. Az építészetileg szász eredetű, egyedi hangulatot árasztó főutcán a Várhegy irányába folytattuk utunkat. Kikapaszkodva a dombtetőre a XV. században terméskőből épített, írásban először 1692-ben említett zsombori parasztvárat kerestük fel. A vár bejáratától tiszta időben szép kilátás nyílik a környék hegyeire, településeire. Az elhanyagolt, omladozó állapotban lévő építmény egy kis odafigyeléssel és némi befektetéssel a környék egyik turisztikai látványossága lehetne. A várlátogatást követően az Őrhegy irányába folytattuk utunkat, majd a hegyet az északi oldalán megkerülve sétáltunk át Homródújfalu fölé és ereszkedtünk be a kis falucska unitárius templomához. Az 1481-ben épített, 1798-1801 között átépített templom, illetve a falu történetét lelkész túravezetőnk ismertette, olyan részletességgel és odadással, amilyennel ritkán találkoztunk eddigi túráink során. A templomdombról tovább ereszkedve az egyházközség gyülekezeti termébe, bőséges és változatos kínálmációval fogadtak bennünket az újfalusi asszonyok. Ezúton is köszönjük a lelkész családnak a kivételes fogadtatást és kívánjuk, hogy Erdővidéken is találjanak az újfalusihoz hasonló szorgos és szerető közösségre. Homoród-völgyi látogatásunkról hazaérve, túrasorozatunk hagyományaihoz híven, a Party Pub vendéglőben tartottuk meg, immár hetedik pityókatokányos évzáró rendezvényünket. Reméljük, hogy az elkövetkező hónapokban, években még sok hasonló kirándulós élményben lehet részünk.
Honismereti túráink sora 2017-ben is folytatódik. Nyolcvankettedik, január 14-re tervezett kirándulásunk útvonala: Barót-Dungó-Tortoma-Olasztelek-Barót.
Demeter Zoltán
fotók: Demeter Zoltán
