Alsórákos- alsórákosi bazaltoszlopok- vulkáni kráter- Bethlen-kastély(Alsórákos)- Durdulya szikla az Olt-szorosban- Töpe patak völgye- Függőkő- Ágostonfalva
összmenetidő: kb.8 óra
táv: kb. 20 km
Április 24-én, szombaton került sor a „Járjuk be Erdővidéket!” honismereti túrasorozat második gyalogtúrájára. Reggel, a még szemerkélő esőben azzal vigasztaltuk egymást, hogy a „reggeli vendég nem ül estig”, és szerencsénk is volt, bár nem volt ugyan részünk ragyogó napsütésben mint az előző túrán, de csuromvizesek se lettünk. Feleannyian indultunk el túrázni, mint a múltkor – pontosan 33-an – ami azért a körülményekhez képest így is szép számnak mondható. Az utat Alsórákosig busszal és vonattal tettük meg, az állomástól félórai gyaloglás után érkeztünk meg az alsórákosi bazaltoszlopokhoz.
-A vulkánok olyanok mint a fehérnépek, ahelyett, hogy menetközben mondogatná örökké az övét és sülne ki a feszültség, csak gyűjti-gyűjti s csak akkor kezd dühöngeni és törni ki amikor már betelt a pohár – vezetett be tréfásan túravezetőnk Lőrincz Sándor a vulkánok műkődésének elméletébe.
De, a vulkán dühöngése sem tartott örökké, a bazaltláva kihűlése létrehozta ezeket a csodálatos oszlopokat, melyeknek területét még 1954-ben védetté nyilvánították. A körös-körül képződőtt holdbéli táj valósággal elbűvölő, s miközben a környék turisztikai kihasználatlanságáról beszélgetünk, megérkezünk a hajdanvolt vulkáni kráter pereméhez. A vörös, sárga, feketeszínű magmás kőzetek látványa nem mindennapi, csakúgy mint a kráterből kiemelkedő „vulkáni dugó” maradványa sem. Nehezen tudjuk otthagyni e különös varázsú és szépségű, egyedi tájat, de folytatnunk kell utunkat. A temetőn át térünk vissza a faluba, egy fiatalon elhunyt lány piros, fehér és zöld színűre festett kopjafája mellett, alsórákosi egyediség ez is, akár a falu háromnyelvű – román, magyar és angol – utcanévtáblái. Pihenőt a Bethlen-kastélynál tartunk, melyet az Erdélyben a XVII.század folyamán kiépülő kerekbástyás kastélyok egyik korai példájának tartanak. „Egyike ez honunk legszebb, legérdekesebb és legépebb őskastélyainak, melynek hajdan, mint a rákosi szoros kulcsának, igen jelentékeny szerepe lehetett-írta róla Orbán Balázs.
Alsórákosról az Olt-szorosa felé folytatjuk a túrát, a Durdulya sziklatömbje mellett elhaladva érkezünk meg az apácai hegyekből eredő Töpe patak völgyébe. Itt található a Persány-hegység híres ammonitesz lelőhelye, melyet Herbich Ferenc geológus talált meg és közölt 1878-ban, a Székelyföld földtani és őslénytani leírásában. Neki is állunk szorgosan a dinoszauruszokkal együtt kihalt állatok kövületeit keresni a patakban és találunk is jópárat. Az igazi felfedezők izgalmát éljük át kézben tartva a Föld több millió évvel ezelőtti birtokosainak egy-egy példányát. Elhagyva a lelőhelyet, az Olt felett magasodó Függőkőnél még meghallgatjuk túravezetőnk tolmácsolásában a helyhez kapcsolodó Harcsakirály legendáját, majd az ágostonfalvi vasútállomáson a fáradtságot feledve összegezzük: nagyon szép volt, megérte!
-A vulkánok olyanok mint a fehérnépek, ahelyett, hogy menetközben mondogatná örökké az övét és sülne ki a feszültség, csak gyűjti-gyűjti s csak akkor kezd dühöngeni és törni ki amikor már betelt a pohár – vezetett be tréfásan túravezetőnk Lőrincz Sándor a vulkánok műkődésének elméletébe.
De, a vulkán dühöngése sem tartott örökké, a bazaltláva kihűlése létrehozta ezeket a csodálatos oszlopokat, melyeknek területét még 1954-ben védetté nyilvánították. A körös-körül képződőtt holdbéli táj valósággal elbűvölő, s miközben a környék turisztikai kihasználatlanságáról beszélgetünk, megérkezünk a hajdanvolt vulkáni kráter pereméhez. A vörös, sárga, feketeszínű magmás kőzetek látványa nem mindennapi, csakúgy mint a kráterből kiemelkedő „vulkáni dugó” maradványa sem. Nehezen tudjuk otthagyni e különös varázsú és szépségű, egyedi tájat, de folytatnunk kell utunkat. A temetőn át térünk vissza a faluba, egy fiatalon elhunyt lány piros, fehér és zöld színűre festett kopjafája mellett, alsórákosi egyediség ez is, akár a falu háromnyelvű – román, magyar és angol – utcanévtáblái. Pihenőt a Bethlen-kastélynál tartunk, melyet az Erdélyben a XVII.század folyamán kiépülő kerekbástyás kastélyok egyik korai példájának tartanak. „Egyike ez honunk legszebb, legérdekesebb és legépebb őskastélyainak, melynek hajdan, mint a rákosi szoros kulcsának, igen jelentékeny szerepe lehetett-írta róla Orbán Balázs.
Alsórákosról az Olt-szorosa felé folytatjuk a túrát, a Durdulya sziklatömbje mellett elhaladva érkezünk meg az apácai hegyekből eredő Töpe patak völgyébe. Itt található a Persány-hegység híres ammonitesz lelőhelye, melyet Herbich Ferenc geológus talált meg és közölt 1878-ban, a Székelyföld földtani és őslénytani leírásában. Neki is állunk szorgosan a dinoszauruszokkal együtt kihalt állatok kövületeit keresni a patakban és találunk is jópárat. Az igazi felfedezők izgalmát éljük át kézben tartva a Föld több millió évvel ezelőtti birtokosainak egy-egy példányát. Elhagyva a lelőhelyet, az Olt felett magasodó Függőkőnél még meghallgatjuk túravezetőnk tolmácsolásában a helyhez kapcsolodó Harcsakirály legendáját, majd az ágostonfalvi vasútállomáson a fáradtságot feledve összegezzük: nagyon szép volt, megérte!
fotók: Lőrincz Sándor
fotók: Böjte Ferenc
Ahhoz, hogy a honlapon megjelenhessenek, fotóidat küld a következő e-mail címre: szeptember7@yahoo.co.uk