Január 14.(23. túra)
Barót- Dungó- patak mente- Tortoma- tető- Őrhegy- Barót
A 2012-es év első honismereti túráján 27-en vettünk részt. A túra Erdővidék Múzeumának meglátogatásával kezdődött, ahol Hoffmann Edit, a múzeum munkatársa mutatta be az aktuális kiállításokat: az Erdővidéki Közművelődési Napok alkalmával megnyílt vadásztrófea- kiállítást, Dénes István(1954- 2005) baróti geológus ásvány-és kőzetgyűjteményének kiállítását, valamint a Felsőrákos határában 2008-ban talált masztodon csontjaiból álló kiállítást. Ezt követően Barót baptista templomát látogattuk meg, itt csapatunkat Györfi Elek Tóbiás lelkész, és Józsa László gondnok fogadták.
Az első baptista lelkipásztor Baróton Both József volt, őt 1960-ban avatták fel- tudtuk meg, őt követte Budai Lajos, ifj. Veress Ernő, Veress Efraim és a jelenleg szolgáló Györfi Elek Tóbiás, aki marosvásárhelyi születésű. A baptista egyház történetének ismertetése után a lelkész a templom építésének körülményeire, annak történetére tér ki:
"Cserei József 1782. március 7-én templom építésre ad be kérést a az "Excelsium Regium Guberniumhoz", mely kérést jóváhagyták, ezért az Úr 1782. esztendejében Szent Jakab havának(július) 13-án megtörténik az alapkőletétel. Ezen a napon a katolikusok megtámadják és erőszakkal be akarják az építést szüntettetni, hogy az eretnekeknek ne legyen itt temploma. Még írásos panaszt is beadnak a 2. székely regimenthez, de 1783. július 25-én a templomépítést az Ítélőtábla tudomásul veszi.
A templom karzatán, az orgona oldalán festett kazettában a következő felirat volt olvasható:
FELSÉGES MÁSODIK JÓZSEF CSÁSZÁR KEGYELMES URUNK ÉS ÖRÖKÖS FEJEDELMÜNK ENGEDELMÉBŐL EZEN IMÁDSÁG HÁZAT ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉPÍTETTE NAGYAJTAI CSEREI JÓZSEF ÉLETE KEDVES PÁRJÁVAL RAKSÁNYI ANNÁVAL AZ 1782-dik ÉS 1783-dik ESZTENDŐKBEN.
( a kazetta másolata ma is megvan a református templomban, azt a vargyasi bútorfestő Sütő család készítette)
A templom javításáról csak az 1886. esztendőben van említés, amikor kemény vassal az egész épületet körülabroncsozzák. A másik nagyobbszabású javítás 1903-ban volt, amikor az oldalfalak keresztkötést kaptak és a boltozat is kijavíttatott.
1947-ben a reformátusok, mivel ők új templomépítésbe kezdtek, használatra átadják e templomot a baptista gyülekezetnek. A baptisták 1947 és 1954 között ingyen és bérmentve használhatták az épületet. 1954. szeptember 27-én a Baróti Baptista Gyülekezet 27.500 lejért megveszi a templomot és a kialkudott vételárat még abban az esztendőben ki is fizették. Az adásvételi szerződésben rögzített ingatlan a baróti telekkönyvben a 883/1 hrsz. alatt 191 négyszögöl területtel van bejegyezve.
A harmadik nagyobb javítást már a baptisták eszközölték a templomépületen 2000-ben amikor is a teljes tetőzetet lecserélték. Ennek a felújításnak a következő állomása 2007-ben a torony újraépítése és a templom újravakolása. A torony Boda Dénes erdőfülei ácsmester munkája."
A templomlátogatás után Bibarcfalva irányába hagyjuk el a várost és kisvártatva feltérünk a Dungó- patak völgyébe: a friss hó miatt nehezebben haladunk, de a csodás téli táj minden fáradtságot kárpótol.
Nemsokára az idő felderül, a tortomai halomsírok maradványaihoz már szép, de szeles időben érkezünk ki. Itt Szabó Imre Orbán Balázs Székelyföld leírásából olvassa fel az ide vonatkozó részleteket.
"A Tortoma tetőről gyönyörü kilátás nyilik, – Erdővidék mint képlapon terül el a szemlélő előtt. A tetőn, két bemélyülésen kivül, mi épületnyom sem mutatkozik, azonban ezek is jelőlni látszanak az ember itteni megfordultát s még inkább azon érdekes lelet, mely 8 éve e hegy oldalán felmerült, hol egy pásztor két üst kincset talált, az üstöket, mint magyarázták, gyönyörü szép szirony vonta be, alakjuk igen tetszetős volt, négy füllel s mi több, tele voltak orsóalaku, különböző czifrázotakkal ékitett arany rudacskákkal. A pásztor haza vitte talált kincsét, de annak értéket nem ismervén, kezdette vesztegetni, egy fő káposztáért egy-két rudat is oda adott. Csakhamar hire futott a vidéken, s az akkori baróthi Bezirkfönök Sz…A… kisietvén, az állam nevében lefoglalta a talált kincset, a szegény pásztor 20 huszas kárpótlást kapott, Sz… pedig, ki addig földhözragadt szegény volt, felgazdagodott, nagy jószágokat vett sat.*
A nagy értékü és régészeti szempontból oly nagy műbecscsel birt műkincs annyira eltünt, hogy muzeumunk számára csak nagy bajjal lehetett egyetlen példányt megmenteni.
Az ily dolgokat pedig az érmészek legrégibb, mondhatni kezdetleges pénzeknek tartják, melyek jóval a Róma előtti korban a barbar népeknél voltak forgalomban.
S most emlitsük fel a Tortomához kötött hagyományokat. Ezek egyike azt mondja, hogy az menhely volt, hova vész idején a nép visszavonult, az Őrhegy elnevezés ezt erősitené, a Tortoma tetőn lévő üregek pedig lehetnének sátorhelyek, vagy valamely alkalomszerü erőditvény nyomai.
Más hagyomány szerént pogány őseinknek volt áldozó helye, s onnan ered az utókornak e forrás iránti tisztelete. Ismét más hagyomány temetkező helynek tartja*, mit igazoltnak találunk, mert a Tortoma közeli Böjtén, vagy is azon helyen, hol Bardócz és Bibarczfalva határa egybeütközik, a határvonalt oly halmok jelölik, melyeket az őshagyományokon nyugvó néphit sirhalmoknak tartott, és hogy e feltevés ugyancsak alapos volt, arról meggyőződést nyujtott azoknak mult 1867-ben Udvarhelyszék főtisztje, Dániel Gábor által eszközölt átmetszetése. A lelkes honfi, ki ezen ásatást saját költségén vezette, szives volt az ottan tett felfedezéseket és észleleteket velem közleni, melyeknek nyomán azokat én is ismertetem. Mindössze 9 halom ásatott ki, azok legnagyobbikának átmérője 12°, a legkisebbikének 5°, magasságuk 2–7'°. Háromban találtak szép lapos kövekből (melyeket az innen órányira fekvő Kovácspatakból hozhattak) szabályosan összerakott kősirokat, összesen hatot, még pedig egyikben 1-et, másikban 2-öt, harmadikban 3-at. E sirok hossza (egy kivételével, mely nagyobb) 4', szélességük 2'2–4", mélységük 3'. A faragványtalan, s minden diszletet nélkülöző sirok 3–4 darab ily kővel voltak befedve. Beltartalmuk szénnel kevert hamú, néhány (kovag) kőeszközzel, egyikben emberi csont is mutatkozik.
A legnagyobb halomban semmi sirkamra vagy koporsó nem volt, hanem terjedelmes, hamuval kevert égésfekvetek, s megszámlálhatlan mennyiségü durva anyagu cseréptöredék, azok közt egy bronzdarab is.
Már most ha ezen leleteket észleljük, azon meggyőzödésre jövünk, hogy a kérdéses hompok* ugyancsak sirtumulusok voltak, még pedig nagyon régi, a kőkorszak végére és a bronzkorszak kezdetére felvihető temetkezési helyek, sőt még azt is következtethetjük, hogy a kisebbek családi sirhalmok, a legnagyobb közös temetkezési helyiség volt, hova egyidejüleg sok halott, talán valamely csata áldozatai, lettek eltemetve.
Különben a halmok csak felületükön voltak felásva, s igy remélhető, hogy azoknak gyökeresebb felkutatása, s behatóbb vizsgálata, több még nem érintett halmoknak alaposabb észlelése még biztosabb tájékozást fog nyujtani; hanem az eddigi felfedezések is eléggé érdekesek arra, hogy Tortomát és környékét az őstelepek érdekfeszitő, s a jövő tudományos kutatásaira méltó helynek tekintsük; sőt mint ilyenre a hivatottak figyelmét felhivjuk."
A halomsírok maradványainál csoportképet készítünk,majd visszafordulunk Barót irányába. Hazafele még megállunk az Olasztelek feletti Őrhegyen, ahonnan szép kilátás nyílik szinte az egész erdővidéki tájegységre, majd a Tőkés tetőn át érünk vissza a városba.
B.F.
A 2012-es év első honismereti túráján 27-en vettünk részt. A túra Erdővidék Múzeumának meglátogatásával kezdődött, ahol Hoffmann Edit, a múzeum munkatársa mutatta be az aktuális kiállításokat: az Erdővidéki Közművelődési Napok alkalmával megnyílt vadásztrófea- kiállítást, Dénes István(1954- 2005) baróti geológus ásvány-és kőzetgyűjteményének kiállítását, valamint a Felsőrákos határában 2008-ban talált masztodon csontjaiból álló kiállítást. Ezt követően Barót baptista templomát látogattuk meg, itt csapatunkat Györfi Elek Tóbiás lelkész, és Józsa László gondnok fogadták.
Az első baptista lelkipásztor Baróton Both József volt, őt 1960-ban avatták fel- tudtuk meg, őt követte Budai Lajos, ifj. Veress Ernő, Veress Efraim és a jelenleg szolgáló Györfi Elek Tóbiás, aki marosvásárhelyi születésű. A baptista egyház történetének ismertetése után a lelkész a templom építésének körülményeire, annak történetére tér ki:
"Cserei József 1782. március 7-én templom építésre ad be kérést a az "Excelsium Regium Guberniumhoz", mely kérést jóváhagyták, ezért az Úr 1782. esztendejében Szent Jakab havának(július) 13-án megtörténik az alapkőletétel. Ezen a napon a katolikusok megtámadják és erőszakkal be akarják az építést szüntettetni, hogy az eretnekeknek ne legyen itt temploma. Még írásos panaszt is beadnak a 2. székely regimenthez, de 1783. július 25-én a templomépítést az Ítélőtábla tudomásul veszi.
A templom karzatán, az orgona oldalán festett kazettában a következő felirat volt olvasható:
FELSÉGES MÁSODIK JÓZSEF CSÁSZÁR KEGYELMES URUNK ÉS ÖRÖKÖS FEJEDELMÜNK ENGEDELMÉBŐL EZEN IMÁDSÁG HÁZAT ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉPÍTETTE NAGYAJTAI CSEREI JÓZSEF ÉLETE KEDVES PÁRJÁVAL RAKSÁNYI ANNÁVAL AZ 1782-dik ÉS 1783-dik ESZTENDŐKBEN.
( a kazetta másolata ma is megvan a református templomban, azt a vargyasi bútorfestő Sütő család készítette)
A templom javításáról csak az 1886. esztendőben van említés, amikor kemény vassal az egész épületet körülabroncsozzák. A másik nagyobbszabású javítás 1903-ban volt, amikor az oldalfalak keresztkötést kaptak és a boltozat is kijavíttatott.
1947-ben a reformátusok, mivel ők új templomépítésbe kezdtek, használatra átadják e templomot a baptista gyülekezetnek. A baptisták 1947 és 1954 között ingyen és bérmentve használhatták az épületet. 1954. szeptember 27-én a Baróti Baptista Gyülekezet 27.500 lejért megveszi a templomot és a kialkudott vételárat még abban az esztendőben ki is fizették. Az adásvételi szerződésben rögzített ingatlan a baróti telekkönyvben a 883/1 hrsz. alatt 191 négyszögöl területtel van bejegyezve.
A harmadik nagyobb javítást már a baptisták eszközölték a templomépületen 2000-ben amikor is a teljes tetőzetet lecserélték. Ennek a felújításnak a következő állomása 2007-ben a torony újraépítése és a templom újravakolása. A torony Boda Dénes erdőfülei ácsmester munkája."
A templomlátogatás után Bibarcfalva irányába hagyjuk el a várost és kisvártatva feltérünk a Dungó- patak völgyébe: a friss hó miatt nehezebben haladunk, de a csodás téli táj minden fáradtságot kárpótol.
Nemsokára az idő felderül, a tortomai halomsírok maradványaihoz már szép, de szeles időben érkezünk ki. Itt Szabó Imre Orbán Balázs Székelyföld leírásából olvassa fel az ide vonatkozó részleteket.
"A Tortoma tetőről gyönyörü kilátás nyilik, – Erdővidék mint képlapon terül el a szemlélő előtt. A tetőn, két bemélyülésen kivül, mi épületnyom sem mutatkozik, azonban ezek is jelőlni látszanak az ember itteni megfordultát s még inkább azon érdekes lelet, mely 8 éve e hegy oldalán felmerült, hol egy pásztor két üst kincset talált, az üstöket, mint magyarázták, gyönyörü szép szirony vonta be, alakjuk igen tetszetős volt, négy füllel s mi több, tele voltak orsóalaku, különböző czifrázotakkal ékitett arany rudacskákkal. A pásztor haza vitte talált kincsét, de annak értéket nem ismervén, kezdette vesztegetni, egy fő káposztáért egy-két rudat is oda adott. Csakhamar hire futott a vidéken, s az akkori baróthi Bezirkfönök Sz…A… kisietvén, az állam nevében lefoglalta a talált kincset, a szegény pásztor 20 huszas kárpótlást kapott, Sz… pedig, ki addig földhözragadt szegény volt, felgazdagodott, nagy jószágokat vett sat.*
A nagy értékü és régészeti szempontból oly nagy műbecscsel birt műkincs annyira eltünt, hogy muzeumunk számára csak nagy bajjal lehetett egyetlen példányt megmenteni.
Az ily dolgokat pedig az érmészek legrégibb, mondhatni kezdetleges pénzeknek tartják, melyek jóval a Róma előtti korban a barbar népeknél voltak forgalomban.
S most emlitsük fel a Tortomához kötött hagyományokat. Ezek egyike azt mondja, hogy az menhely volt, hova vész idején a nép visszavonult, az Őrhegy elnevezés ezt erősitené, a Tortoma tetőn lévő üregek pedig lehetnének sátorhelyek, vagy valamely alkalomszerü erőditvény nyomai.
Más hagyomány szerént pogány őseinknek volt áldozó helye, s onnan ered az utókornak e forrás iránti tisztelete. Ismét más hagyomány temetkező helynek tartja*, mit igazoltnak találunk, mert a Tortoma közeli Böjtén, vagy is azon helyen, hol Bardócz és Bibarczfalva határa egybeütközik, a határvonalt oly halmok jelölik, melyeket az őshagyományokon nyugvó néphit sirhalmoknak tartott, és hogy e feltevés ugyancsak alapos volt, arról meggyőződést nyujtott azoknak mult 1867-ben Udvarhelyszék főtisztje, Dániel Gábor által eszközölt átmetszetése. A lelkes honfi, ki ezen ásatást saját költségén vezette, szives volt az ottan tett felfedezéseket és észleleteket velem közleni, melyeknek nyomán azokat én is ismertetem. Mindössze 9 halom ásatott ki, azok legnagyobbikának átmérője 12°, a legkisebbikének 5°, magasságuk 2–7'°. Háromban találtak szép lapos kövekből (melyeket az innen órányira fekvő Kovácspatakból hozhattak) szabályosan összerakott kősirokat, összesen hatot, még pedig egyikben 1-et, másikban 2-öt, harmadikban 3-at. E sirok hossza (egy kivételével, mely nagyobb) 4', szélességük 2'2–4", mélységük 3'. A faragványtalan, s minden diszletet nélkülöző sirok 3–4 darab ily kővel voltak befedve. Beltartalmuk szénnel kevert hamú, néhány (kovag) kőeszközzel, egyikben emberi csont is mutatkozik.
A legnagyobb halomban semmi sirkamra vagy koporsó nem volt, hanem terjedelmes, hamuval kevert égésfekvetek, s megszámlálhatlan mennyiségü durva anyagu cseréptöredék, azok közt egy bronzdarab is.
Már most ha ezen leleteket észleljük, azon meggyőzödésre jövünk, hogy a kérdéses hompok* ugyancsak sirtumulusok voltak, még pedig nagyon régi, a kőkorszak végére és a bronzkorszak kezdetére felvihető temetkezési helyek, sőt még azt is következtethetjük, hogy a kisebbek családi sirhalmok, a legnagyobb közös temetkezési helyiség volt, hova egyidejüleg sok halott, talán valamely csata áldozatai, lettek eltemetve.
Különben a halmok csak felületükön voltak felásva, s igy remélhető, hogy azoknak gyökeresebb felkutatása, s behatóbb vizsgálata, több még nem érintett halmoknak alaposabb észlelése még biztosabb tájékozást fog nyujtani; hanem az eddigi felfedezések is eléggé érdekesek arra, hogy Tortomát és környékét az őstelepek érdekfeszitő, s a jövő tudományos kutatásaira méltó helynek tekintsük; sőt mint ilyenre a hivatottak figyelmét felhivjuk."
A halomsírok maradványainál csoportképet készítünk,majd visszafordulunk Barót irányába. Hazafele még megállunk az Olasztelek feletti Őrhegyen, ahonnan szép kilátás nyílik szinte az egész erdővidéki tájegységre, majd a Tőkés tetőn át érünk vissza a városba.
B.F.
fotók: Lőrincz Sándor
