Járjuk be Erdővidéket! (90.) - túrabeszámoló
Két gyönyörű nap a Nagyhagymás hegységben
A hétvégén, a 2014-es 50-ik jubileumi túrát követően, másodszor szerveztünk két napos kirándulást honismereti túrasorozatunk keretében. Elsősorban azért, mert a 90-es szám is egy szép kerek szám, másodsorban azért, mert az úticélul kitűzött Nagyhagymás hegység kényelmes bejárása is igényli a két napot.
Közel két órás utazás után érkezett meg 12 tagú csapatunk Balánbányára, ahol csatlakozott hozzánk egy csíkszeredai nyomdászokból verbuvált, héttagú csoport is, akiknek vezetője, az erdővidéki gyökerekkel rendelkező Boda Tamás, évek óta aktív érdeklődéssel figyeli kiránduló mozgalmunk ténykedéseit. Tehát egy híján húszan vágtunk neki a Kovács-patak völgyének és a kék sáv túristajelzést követve valamivel több, mint két óra alatt kaptattunk ki az egyedi panorámával rendelkező nyeregbe, az 1504 méteren található Egyeskő menedékházhoz.
Gyönyörű, napsütéses idő, párját ritkító látvány és kedves házigazdák fogadtak. Némi pihenés és abrakolás után, immár nagyobb csomagok nélkül, az Öcsém névre hallgató, 1707 méter magas “Kishagymás” csúcs irányába folytattuk utunkat. Egyórás séta után érkeztünk ki a tetőre, ahonnan körülnézve a környező hegyeket, völgyeket és folyókat próbáltuk nevükön szólítani, majd csoportkép és vissza az Egyeskőhöz. A menedékháznál, a jó előre megrendelt finom estebéd előtt, még voltak páran, akik az Egyeskő 100 méter magas sziklatornyára is felbátorkodtak.
Gál Melinda veterán túratársunknak (84 túránkon volt jelen) köszönhetően egy tortával is megünnepelhettük 90-ik jubileumi kirándulásunkat. Köszönjük ezúton is. A továbbiakban hideg széllel és jó kedvvel körülölelt esti tábortűz, majd horkolással fűszerezett éjszaka is színesítette az amúgy élménydús kirándulást. Reggelinket követően az 1792 méteres Nagyhagymás csúcs megmászásával indítottuk a második napunkat. Másfélórányi gyaloglás után egy közel tíz tagot számláló zergecsapat várt a csúcs közelében. Látszott rajtuk, hogy szokva vannak az emberek látványához, de nagyon közel mégsem engedtek magukhoz.
A több száz méter magas sziklafalak, az újabb gyönyörű körpanoráma annyira elbűvölte csapatunk tagjait, hogy visszafele többen is kimondták hangos szóval, hogy túrasorozatunk eddigi kirándulásai közül ez az egyik legszebb és legemlékezetesebb túra. Szavakkal nehéz elmesélni, kifejezni azt a sok-sok szépeséget, esztétikai élményt, amelyet a mészkövekből megalkotott Nagyhagymás elhalmozza az őt felkeresőket, de honlapunkon található fotók segítségével talán kedvet lehet csiholni egy Egyeskő-i látogatásra azoknak is, akik még nem jártak a Nagyhagymás hegységben (www.egyesko.ro).
Honismereti túráink sora a továbbiakban is folytatódik. Kilencvenegyedik, október 14-re tervezett kirándulásunk, a 2017-es Dénes István Emléktúra keretében Bálványosfürdő környékére, a Csomád-Bálványos Természetvédelmi Területre látogatunk.
Demeter Zoltán
Két gyönyörű nap a Nagyhagymás hegységben
A hétvégén, a 2014-es 50-ik jubileumi túrát követően, másodszor szerveztünk két napos kirándulást honismereti túrasorozatunk keretében. Elsősorban azért, mert a 90-es szám is egy szép kerek szám, másodsorban azért, mert az úticélul kitűzött Nagyhagymás hegység kényelmes bejárása is igényli a két napot.
Közel két órás utazás után érkezett meg 12 tagú csapatunk Balánbányára, ahol csatlakozott hozzánk egy csíkszeredai nyomdászokból verbuvált, héttagú csoport is, akiknek vezetője, az erdővidéki gyökerekkel rendelkező Boda Tamás, évek óta aktív érdeklődéssel figyeli kiránduló mozgalmunk ténykedéseit. Tehát egy híján húszan vágtunk neki a Kovács-patak völgyének és a kék sáv túristajelzést követve valamivel több, mint két óra alatt kaptattunk ki az egyedi panorámával rendelkező nyeregbe, az 1504 méteren található Egyeskő menedékházhoz.
Gyönyörű, napsütéses idő, párját ritkító látvány és kedves házigazdák fogadtak. Némi pihenés és abrakolás után, immár nagyobb csomagok nélkül, az Öcsém névre hallgató, 1707 méter magas “Kishagymás” csúcs irányába folytattuk utunkat. Egyórás séta után érkeztünk ki a tetőre, ahonnan körülnézve a környező hegyeket, völgyeket és folyókat próbáltuk nevükön szólítani, majd csoportkép és vissza az Egyeskőhöz. A menedékháznál, a jó előre megrendelt finom estebéd előtt, még voltak páran, akik az Egyeskő 100 méter magas sziklatornyára is felbátorkodtak.
Gál Melinda veterán túratársunknak (84 túránkon volt jelen) köszönhetően egy tortával is megünnepelhettük 90-ik jubileumi kirándulásunkat. Köszönjük ezúton is. A továbbiakban hideg széllel és jó kedvvel körülölelt esti tábortűz, majd horkolással fűszerezett éjszaka is színesítette az amúgy élménydús kirándulást. Reggelinket követően az 1792 méteres Nagyhagymás csúcs megmászásával indítottuk a második napunkat. Másfélórányi gyaloglás után egy közel tíz tagot számláló zergecsapat várt a csúcs közelében. Látszott rajtuk, hogy szokva vannak az emberek látványához, de nagyon közel mégsem engedtek magukhoz.
A több száz méter magas sziklafalak, az újabb gyönyörű körpanoráma annyira elbűvölte csapatunk tagjait, hogy visszafele többen is kimondták hangos szóval, hogy túrasorozatunk eddigi kirándulásai közül ez az egyik legszebb és legemlékezetesebb túra. Szavakkal nehéz elmesélni, kifejezni azt a sok-sok szépeséget, esztétikai élményt, amelyet a mészkövekből megalkotott Nagyhagymás elhalmozza az őt felkeresőket, de honlapunkon található fotók segítségével talán kedvet lehet csiholni egy Egyeskő-i látogatásra azoknak is, akik még nem jártak a Nagyhagymás hegységben (www.egyesko.ro).
Honismereti túráink sora a továbbiakban is folytatódik. Kilencvenegyedik, október 14-re tervezett kirándulásunk, a 2017-es Dénes István Emléktúra keretében Bálványosfürdő környékére, a Csomád-Bálványos Természetvédelmi Területre látogatunk.
Demeter Zoltán
fotók: Demeter Zoltán és Demeter Mária
fotók: Olasz Enikő
