2014. március 22. : Kustaly vára- Rika patak völgye (49 résztvevő)
Túra Kustaly várához és a Rika völgyébe
2010 márciusában, az első Erdővidéket bejáró túránkat követően, ha valaki azt mondja nekem, hogy négy év múlva, 2014 márciusában még mindig túrázni fogunk és 49 résztvevője lesz a negyvenkilencedik túrának, akkor én azt nem nagyon hiszem el neki. Azonban március 22-én, szombaton, valóban 49-en vágtunk neki az egy híján félszázadik kirándulásunknak. Két megye nyolc települését képviselve, ragyogó napsütésben érkeztünk meg kisbuszainkkal a Hagymás hágó túloldalán található Heveder-hegyese aljába, majd kikapaszkodtunk a Gyepűbükke magaslatának szomszédságában elhelyezkedő Kustaly vára nehezen megtalálható maradványaihoz. A várat kutató szakemberek, Ferenczi Géza és István (1971-73), illetve Sófalvi András (2007) szerint a vár a 12. században épült és az 5-6 km-re található Rika és Attila várakkal együtt egyazon védelmi rendszernek a része. A közigazgatásilag Oklándhoz tartozó területen található Kustaly vára romjaiból mára kevés látható, hiszen köveit 1902-ben felhasználták a Hagymás-tetőn áthaladó országút építéséhez. Miután csapatunk megismerkedett a vár történetével és elkészült a „kötelező” csoportkép is, a Csihányos- vagy Határ pataka völgyén át, a legendás régi rikai országút irányába folytattuk utunkat. A Rika patak völgyébe érve a rikai Sóskút szomszédságában sütöttük meg idén első szalonnánkat, majd újabb nekifutás után Réka királyné sírjánál, illetve a rikai Hidegkútnál tartottunk újabb pihenőket. Nagyszerű hangulatú gyalogtúránk Felsőrákoson ért véget, ahonnan ismét négy keréken érkeztünk vissza Erdővidék „fővárosába”, Barótra.
Honismereti túráink sora a továbbiakban is folytatódik, kirándulásaink alkalmával szeretettel várjuk minden újabb érdeklődő csatlakozását. Ötvenedik, jubileumi kirándulásunkra április 26-27-én kerül sor, Bodvaj és környéke célponttal.
Demeter Zoltán
Történelmi utakon
A Járjuk be Erdővidéket! honismereti túrasorozat 49. kirándulása a Rika erdő mélyébe vezetett: a túrázók felkeresték a múlt megannyi titkos homálya által övezett Kustaly várának romjait, majd elérve a régi rikai országútat, azon haladva értek Felsőrákosra, útba ejtve Réka királyné legendabeli sírját is.
Kustaly várának romjait, mely várat a legenda szerint óriások építettek, nem volt könnyű megtalálni: a helyszínen dolgozó erdőmunkások útbigazítására is szükség volt, annál is inkább, hogy ma már csak az egykori ásatások nyomai, és a várat hajdanán körülvevő árok emlékeztet arra, hogy egykor itt, az erdők sűrűjében, védtorony állott.
Demeter Zoltán túraszervező Sófalvi András székelyudvarhelyi régész tanulmányából felolvasva szólt a várromról. Ebből kiderült, hogy az Udvarhelyszéket Erdővidéktől elválasztó, manapság csak kevesek által járt és ismert Rika erdőben Árpád- kori történelmünknek becses emlékei rejtőznek. Ilyenek Kustaly várának romjai is. A várról írott forrás nem maradt fenn, először Orbán Balázs közölt leírást róla.
Sófalvi a 2007-ben itt végzett ásatások eredményeképp, „többismeretlenes egyenletként” emlegeti a várromot, melynek hajdanán betöltött szerepéről csak feltételezésekbe lehet bocsátkozni.
„Jellegét, formáját és helyzetét tekintve a kustalyi toronyvár leginkább magánföldesúri várnak tekinthető. Az a lakóhely szerepét is betölthette és szükség esetén katonai szempontból is védelmet biztosított”- írja róla.
A leletanyag szerint 12. századi építésű vártorony védelmi szerepe a 13. századra felértékelődhetett, tulajdoníthatóan a Német Lovagrend jelenlétének a Barcaságban, mely veszélyeztethette az erdővidéki székelység biztonságát. Ugyanakkor esetlegesen gazdasági szerepet is betölthetett a vártorony: országos útvonalak közelében elhelyezkedve, mint vámszedőhely is működhetett.
A romoktól a túrázók a Határ patak völgyébe beereszkedve folytatták útjúkat, a rikai sóskútnál érve el azt a régi országutat, mely egykor összekötötte Erdővidéket és Udvarhelyszéket. A rikai út a múlt század elejéig töltötte be szerepét, amikor is megépítették a Hagymás tetőn átvezető új utat, mely ma is használatos.
A sóskút elhanyagolt állapotban van, de vize jóízű, iható, sósnak alig mondható. Úgy tartják, valamikor itt, félúton Erdővidék fele kocsma működőtt, itt tartotta éjjeli pihenőjét az Udvarhelyről érkező lovas postakocsi is.
A kirándulóknak szalonnasütés helyszínéül szolgál a kis tisztás, a jóízűen elfogyasztott ebéd után pedig Felsőrákos fele vették útjukat, egy csoportkép erejéig azért még érintve Réka királynénak a Hegyes tető szomszédságában található legendás nyughelyét is.
A Járjuk be Erdővidéket! honismereti túrasorozat ezzel a kirándulással jubileumi évforduló küszöbéhez érkezett, a következő túra ugyanis az ötvenedik lesz. Arra április 26-27-én kerül majd sor, Bodvaj környékét keresik fel a természetjárók az először kétnaposra tervezett túra során.
B.F.
2010 márciusában, az első Erdővidéket bejáró túránkat követően, ha valaki azt mondja nekem, hogy négy év múlva, 2014 márciusában még mindig túrázni fogunk és 49 résztvevője lesz a negyvenkilencedik túrának, akkor én azt nem nagyon hiszem el neki. Azonban március 22-én, szombaton, valóban 49-en vágtunk neki az egy híján félszázadik kirándulásunknak. Két megye nyolc települését képviselve, ragyogó napsütésben érkeztünk meg kisbuszainkkal a Hagymás hágó túloldalán található Heveder-hegyese aljába, majd kikapaszkodtunk a Gyepűbükke magaslatának szomszédságában elhelyezkedő Kustaly vára nehezen megtalálható maradványaihoz. A várat kutató szakemberek, Ferenczi Géza és István (1971-73), illetve Sófalvi András (2007) szerint a vár a 12. században épült és az 5-6 km-re található Rika és Attila várakkal együtt egyazon védelmi rendszernek a része. A közigazgatásilag Oklándhoz tartozó területen található Kustaly vára romjaiból mára kevés látható, hiszen köveit 1902-ben felhasználták a Hagymás-tetőn áthaladó országút építéséhez. Miután csapatunk megismerkedett a vár történetével és elkészült a „kötelező” csoportkép is, a Csihányos- vagy Határ pataka völgyén át, a legendás régi rikai országút irányába folytattuk utunkat. A Rika patak völgyébe érve a rikai Sóskút szomszédságában sütöttük meg idén első szalonnánkat, majd újabb nekifutás után Réka királyné sírjánál, illetve a rikai Hidegkútnál tartottunk újabb pihenőket. Nagyszerű hangulatú gyalogtúránk Felsőrákoson ért véget, ahonnan ismét négy keréken érkeztünk vissza Erdővidék „fővárosába”, Barótra.
Honismereti túráink sora a továbbiakban is folytatódik, kirándulásaink alkalmával szeretettel várjuk minden újabb érdeklődő csatlakozását. Ötvenedik, jubileumi kirándulásunkra április 26-27-én kerül sor, Bodvaj és környéke célponttal.
Demeter Zoltán
Történelmi utakon
A Járjuk be Erdővidéket! honismereti túrasorozat 49. kirándulása a Rika erdő mélyébe vezetett: a túrázók felkeresték a múlt megannyi titkos homálya által övezett Kustaly várának romjait, majd elérve a régi rikai országútat, azon haladva értek Felsőrákosra, útba ejtve Réka királyné legendabeli sírját is.
Kustaly várának romjait, mely várat a legenda szerint óriások építettek, nem volt könnyű megtalálni: a helyszínen dolgozó erdőmunkások útbigazítására is szükség volt, annál is inkább, hogy ma már csak az egykori ásatások nyomai, és a várat hajdanán körülvevő árok emlékeztet arra, hogy egykor itt, az erdők sűrűjében, védtorony állott.
Demeter Zoltán túraszervező Sófalvi András székelyudvarhelyi régész tanulmányából felolvasva szólt a várromról. Ebből kiderült, hogy az Udvarhelyszéket Erdővidéktől elválasztó, manapság csak kevesek által járt és ismert Rika erdőben Árpád- kori történelmünknek becses emlékei rejtőznek. Ilyenek Kustaly várának romjai is. A várról írott forrás nem maradt fenn, először Orbán Balázs közölt leírást róla.
Sófalvi a 2007-ben itt végzett ásatások eredményeképp, „többismeretlenes egyenletként” emlegeti a várromot, melynek hajdanán betöltött szerepéről csak feltételezésekbe lehet bocsátkozni.
„Jellegét, formáját és helyzetét tekintve a kustalyi toronyvár leginkább magánföldesúri várnak tekinthető. Az a lakóhely szerepét is betölthette és szükség esetén katonai szempontból is védelmet biztosított”- írja róla.
A leletanyag szerint 12. századi építésű vártorony védelmi szerepe a 13. századra felértékelődhetett, tulajdoníthatóan a Német Lovagrend jelenlétének a Barcaságban, mely veszélyeztethette az erdővidéki székelység biztonságát. Ugyanakkor esetlegesen gazdasági szerepet is betölthetett a vártorony: országos útvonalak közelében elhelyezkedve, mint vámszedőhely is működhetett.
A romoktól a túrázók a Határ patak völgyébe beereszkedve folytatták útjúkat, a rikai sóskútnál érve el azt a régi országutat, mely egykor összekötötte Erdővidéket és Udvarhelyszéket. A rikai út a múlt század elejéig töltötte be szerepét, amikor is megépítették a Hagymás tetőn átvezető új utat, mely ma is használatos.
A sóskút elhanyagolt állapotban van, de vize jóízű, iható, sósnak alig mondható. Úgy tartják, valamikor itt, félúton Erdővidék fele kocsma működőtt, itt tartotta éjjeli pihenőjét az Udvarhelyről érkező lovas postakocsi is.
A kirándulóknak szalonnasütés helyszínéül szolgál a kis tisztás, a jóízűen elfogyasztott ebéd után pedig Felsőrákos fele vették útjukat, egy csoportkép erejéig azért még érintve Réka királynénak a Hegyes tető szomszédságában található legendás nyughelyét is.
A Járjuk be Erdővidéket! honismereti túrasorozat ezzel a kirándulással jubileumi évforduló küszöbéhez érkezett, a következő túra ugyanis az ötvenedik lesz. Arra április 26-27-én kerül majd sor, Bodvaj környékét keresik fel a természetjárók az először kétnaposra tervezett túra során.
B.F.
A túra útvonala Google térképen+ fotók: készítette Ágoston László
fotók: Demeter Zoltán és Mária
fotók: Lőrincz Sándor
fotók: Böjte Ferenc
fotók: Szabó Péter
fotók: Demeter István
fotók: Balázs (Boldizsár) Erika
