Miklósvár- Bükkfej-tető(821 m)- Barót
Miklósvártól Barótig - Elbucsúztatták az évet a túrázók
Harminc erdővidéki túrázó indult útnak december 18-án vasárnap a Járjuk be Erdővidéket! honismereti túrasorozat évzáró kirándulására, melyen ezúttal Miklósvárról indulva, a Baróti- hegység nyugati gerincének legmagasabb csúcsát, a 821 méter magas Bükkfejet tűzték ki úticélul.
A faluba érkezve Keresztes Zoltán plébános fogadta a kirándulókat, bemutatva a település történetét, majd Erdővidék egyetlen katolikus többségű falujának templomát.
II.András király 1211-ben a teuton lovagoknak adományozta Barcaságot, adománylevelében Miklósvárt mint határtelepülést nevezte meg: mint ilyen, a falu Székelyföld első írásban említett települése megtisztelő címet viseli. Az eseményre idén, július végén, négy napos ünnepség keretében emlékeztek. Azért július végén, mert július 26-a Szent Anna napja, ünnep a faluban– mondta a plébános,– jóllehet a falu és a templom védőszentje Szent Miklós. Lévén azonban, hogy a reformáció után a faluban megmaradt néhány katolikus hívő továbbra is rendszeresen megtartotta a búcsút a temetőben levő Szent Anna kápolnához, ez a hagyomány 1716 után, miután a falu visszatért a katolikus hitre, annyira felerősödött, hogy Szent Anna napja ma is a legjelentősebb ünnep maradt.
A történelmi kalandozás után a jelenbe visszatérve, gróf Kálnoky Tibor egyik vendégháza és a Kálnokyak ma is álló kastélya került meglátogatásra.
Finta Csaba idegenvezető elmondja, hogy összesen 11 vendégszobával állnak a turisták rendelkezésére, amelyek közül egy a kastélyban van. Ebben az évben ezidáig több mint 3000 vendégük volt, a rekordot 2008-ban állították fel, 3600 vendéggel. Aki idejön, az minimálisan három napra érkezik, természeti- és kulturális látnivalókban bővelkedő túrákat ajánlanak számukra. A túrák során a székely-és a szász falvakat, Brassót, Segesvárt keresik fel, a természeti látnivalók közül a Vargyas- szorost, a Szent Anna tavat, de olykor az is előfordul, hogy csak a közeli erdőben túráznak egyet szekérrel. A turisták 75%-a Angliából érkezik, a többiek Amerikából, Ausztráliából, Németországból.
Miklósvárt a Falu pataka mentén elhagyva, folyamatos, mintegy két órát tartó kapaszkodó után a Baróti- hegység gerincére érnek ki a túrázók, fáradtságukat a decemberi napsütésben pompázó, részben zúzmarától fehérlő környező hegyek látványa kárpótolja. A Bükkfej magaslatán, ahonnan a Királykő hegység vonulata is kirajzolódik, csoportkép készül, majd tovább folytatva az utat, az Ágazat nevű helynél térnek le Barót irányába.
Az idei utolsó túrát a harminc kiránduló pityókatokányos vacsorával, forró teával és közös beszélgetéssel zárta: jó volt visszaemlékezni az idei túrákra, a tizenkét hónap alatt megtett csaknem 200 kilométerre Erdővidék gyönyörű tájain. Legközelebb január 14-én találkoznak újra, a sorra kerülő téli túrán Barót környékének látnivalóival ismerkednek.
Harminc erdővidéki túrázó indult útnak december 18-án vasárnap a Járjuk be Erdővidéket! honismereti túrasorozat évzáró kirándulására, melyen ezúttal Miklósvárról indulva, a Baróti- hegység nyugati gerincének legmagasabb csúcsát, a 821 méter magas Bükkfejet tűzték ki úticélul.
A faluba érkezve Keresztes Zoltán plébános fogadta a kirándulókat, bemutatva a település történetét, majd Erdővidék egyetlen katolikus többségű falujának templomát.
II.András király 1211-ben a teuton lovagoknak adományozta Barcaságot, adománylevelében Miklósvárt mint határtelepülést nevezte meg: mint ilyen, a falu Székelyföld első írásban említett települése megtisztelő címet viseli. Az eseményre idén, július végén, négy napos ünnepség keretében emlékeztek. Azért július végén, mert július 26-a Szent Anna napja, ünnep a faluban– mondta a plébános,– jóllehet a falu és a templom védőszentje Szent Miklós. Lévén azonban, hogy a reformáció után a faluban megmaradt néhány katolikus hívő továbbra is rendszeresen megtartotta a búcsút a temetőben levő Szent Anna kápolnához, ez a hagyomány 1716 után, miután a falu visszatért a katolikus hitre, annyira felerősödött, hogy Szent Anna napja ma is a legjelentősebb ünnep maradt.
A történelmi kalandozás után a jelenbe visszatérve, gróf Kálnoky Tibor egyik vendégháza és a Kálnokyak ma is álló kastélya került meglátogatásra.
Finta Csaba idegenvezető elmondja, hogy összesen 11 vendégszobával állnak a turisták rendelkezésére, amelyek közül egy a kastélyban van. Ebben az évben ezidáig több mint 3000 vendégük volt, a rekordot 2008-ban állították fel, 3600 vendéggel. Aki idejön, az minimálisan három napra érkezik, természeti- és kulturális látnivalókban bővelkedő túrákat ajánlanak számukra. A túrák során a székely-és a szász falvakat, Brassót, Segesvárt keresik fel, a természeti látnivalók közül a Vargyas- szorost, a Szent Anna tavat, de olykor az is előfordul, hogy csak a közeli erdőben túráznak egyet szekérrel. A turisták 75%-a Angliából érkezik, a többiek Amerikából, Ausztráliából, Németországból.
Miklósvárt a Falu pataka mentén elhagyva, folyamatos, mintegy két órát tartó kapaszkodó után a Baróti- hegység gerincére érnek ki a túrázók, fáradtságukat a decemberi napsütésben pompázó, részben zúzmarától fehérlő környező hegyek látványa kárpótolja. A Bükkfej magaslatán, ahonnan a Királykő hegység vonulata is kirajzolódik, csoportkép készül, majd tovább folytatva az utat, az Ágazat nevű helynél térnek le Barót irányába.
Az idei utolsó túrát a harminc kiránduló pityókatokányos vacsorával, forró teával és közös beszélgetéssel zárta: jó volt visszaemlékezni az idei túrákra, a tizenkét hónap alatt megtett csaknem 200 kilométerre Erdővidék gyönyörű tájain. Legközelebb január 14-én találkoznak újra, a sorra kerülő téli túrán Barót környékének látnivalóival ismerkednek.
fotók: Böjte Ferenc
fotók: Lőrincz István
