Hatod- tető- Zalánpatak- Szárazajta
Résztvevők száma: 29
A túra időtartama: 6 óra 45 perc (effektív menetidő- 3 óra 45 perc)
részmenetidők: Hatod- tető- Harcsa- tető(805 m)- 45 perc, Harcsa- tető- Szénaság-nyereg- 15 perc, Szénaság- nyereg- Nyíres patak völgye- Nádas borvíz- 45 perc, Nádas- borvíz- Zalánpatak- 30 perc, Zalánpatak- Szárazajta központja- 1 óra 30 perc. Pihenő a Harcsa-tető mellett- 30 perc, ebéd a Nádas borvíznél- 1 óra 15 perc, Zalánpatak: a templom és a magángyűjtemény meglátogatása- 1 óra 15 perc.
A túra időtartama: 6 óra 45 perc (effektív menetidő- 3 óra 45 perc)
részmenetidők: Hatod- tető- Harcsa- tető(805 m)- 45 perc, Harcsa- tető- Szénaság-nyereg- 15 perc, Szénaság- nyereg- Nyíres patak völgye- Nádas borvíz- 45 perc, Nádas- borvíz- Zalánpatak- 30 perc, Zalánpatak- Szárazajta központja- 1 óra 30 perc. Pihenő a Harcsa-tető mellett- 30 perc, ebéd a Nádas borvíznél- 1 óra 15 perc, Zalánpatak: a templom és a magángyűjtemény meglátogatása- 1 óra 15 perc.
A Hatod- tetőtől Szárazajtáig
A Járjuk be Erdővidéket túrasorozat huszonegyedik kirándulására csípős novemberi napsütésben került sor: a huszonkilenc túrázó a tájegység peremétől, a Hatod- tetőről indulva az 1692-ben alapított Zalánpatakot kereste fel.
A Hatod-tetőről egy valamikor jól karbantartott, részben kövezett erdei úton haladva először a 805 m magas Harcsa-tető közelében tartanak pihenőt a kirándulók, majd a Szénaság- nyeregbe beereszkedve érik el a Málnásfürdőt Zalánpatakkal összekötő, épp épülőfélben levő, kavicsozott utat.
Az útszakasz Málnás község beruházása révén került feljavításra, jelenleg is kavicsozzák, hengerelik. A szerpentinek előbb a Nyíres patak völgyébe vezetnek, majd azon tovább, a Nádas borvízforrás érintésével tűnnek fel Zalánpatak házai, közülük is az 1-es számot viselő, azaz Károly herceg vendégháza.
Elmaradhatatlan a fényképeszkedés a hercegi porta előtt, kíváncsiságból be is csengetnek a túra résztvevői, de senki nem nyit ajtót.
A 133 lelket számláló településen kevés a mozgás, az egyik szerény, de takaros házikó udvarán egyedül élő öreg néni vágja a fát, az érdeklődésre közelebb jön, kézsséggel, mosolyogva válaszol: számára mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne az egyedüllét, mint mondja a gyakran látogató medvék közelségét is megszokta.
A falu katolikus templomának ajtaját Kasléder Albert gondnok nyitja ki, ő számol be röviden a falu történetéről, mindennapjairól. Elmondja: az a kevés fiatal is, aki még van a faluban, a nagyvilágot járja, Németországban vagy ki tudja merre keresik kenyerüket, haza csak látogatóba járnak. Itthon abból a „kicsi állattenyésztésből” ahogyan még lehet élni, Károly hercegnek a faluban való tartozkódását sem méltányolja túlságosan: rendőr rendőrt ért amikor itt járt, ne mondja senki akkor, hogy a csendes környezetet keresi.
Végül Karácsony Zoltán portájára is betérnek a túrázók: az idős bácsi magángyűjteménye őrzi azt, ami az egykor a faluban működő híres üveghuta termékeiből mára megmaradt: üvegkancsókat, poharakat, orvosságos üvegeket, miegymást.
„1569-ben János Zsigmond fejedelem ajándékozta gróf Kálnoky Bálintnak Egyed mezejét, ahol gróf Kálnoky Sámuel az 1600-as években üveghutát létesített. 1759-től bérlők kezére került a zaláni üvegcsűr és ezzel megkezdődött a munkások kizsákmányolása.”– olvasható a falutörténetben, és az is kiderült, az elégedetlen munkások aztán 1860-ban felgyújtották az üveggyárat, ami nem is épült újra.
Az ezermester Zoli bácsi az egyik túrázónak és Erdővidék Múzeumának saját maga készítette madáretetőt ajándékoz és megmutatja a kirándulóknak az általa faragott szekérkereket is, amit szintén Erdővidék Múzeumának kíván adományozni.
Zalánpatakot még hét kilométer kövezett út választja el Szárazajtától, ahol a túra véget ér: eleinte a Tekse patak mentén, majd a Köhös patak beömlésénél jobbra kanyarodva, a hágón át érnek a túrázók már a lenyugvó nap sugarai által megvilágított Szárazajtára.
írta: böjte ferenc
A Járjuk be Erdővidéket túrasorozat huszonegyedik kirándulására csípős novemberi napsütésben került sor: a huszonkilenc túrázó a tájegység peremétől, a Hatod- tetőről indulva az 1692-ben alapított Zalánpatakot kereste fel.
A Hatod-tetőről egy valamikor jól karbantartott, részben kövezett erdei úton haladva először a 805 m magas Harcsa-tető közelében tartanak pihenőt a kirándulók, majd a Szénaság- nyeregbe beereszkedve érik el a Málnásfürdőt Zalánpatakkal összekötő, épp épülőfélben levő, kavicsozott utat.
Az útszakasz Málnás község beruházása révén került feljavításra, jelenleg is kavicsozzák, hengerelik. A szerpentinek előbb a Nyíres patak völgyébe vezetnek, majd azon tovább, a Nádas borvízforrás érintésével tűnnek fel Zalánpatak házai, közülük is az 1-es számot viselő, azaz Károly herceg vendégháza.
Elmaradhatatlan a fényképeszkedés a hercegi porta előtt, kíváncsiságból be is csengetnek a túra résztvevői, de senki nem nyit ajtót.
A 133 lelket számláló településen kevés a mozgás, az egyik szerény, de takaros házikó udvarán egyedül élő öreg néni vágja a fát, az érdeklődésre közelebb jön, kézsséggel, mosolyogva válaszol: számára mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne az egyedüllét, mint mondja a gyakran látogató medvék közelségét is megszokta.
A falu katolikus templomának ajtaját Kasléder Albert gondnok nyitja ki, ő számol be röviden a falu történetéről, mindennapjairól. Elmondja: az a kevés fiatal is, aki még van a faluban, a nagyvilágot járja, Németországban vagy ki tudja merre keresik kenyerüket, haza csak látogatóba járnak. Itthon abból a „kicsi állattenyésztésből” ahogyan még lehet élni, Károly hercegnek a faluban való tartozkódását sem méltányolja túlságosan: rendőr rendőrt ért amikor itt járt, ne mondja senki akkor, hogy a csendes környezetet keresi.
Végül Karácsony Zoltán portájára is betérnek a túrázók: az idős bácsi magángyűjteménye őrzi azt, ami az egykor a faluban működő híres üveghuta termékeiből mára megmaradt: üvegkancsókat, poharakat, orvosságos üvegeket, miegymást.
„1569-ben János Zsigmond fejedelem ajándékozta gróf Kálnoky Bálintnak Egyed mezejét, ahol gróf Kálnoky Sámuel az 1600-as években üveghutát létesített. 1759-től bérlők kezére került a zaláni üvegcsűr és ezzel megkezdődött a munkások kizsákmányolása.”– olvasható a falutörténetben, és az is kiderült, az elégedetlen munkások aztán 1860-ban felgyújtották az üveggyárat, ami nem is épült újra.
Az ezermester Zoli bácsi az egyik túrázónak és Erdővidék Múzeumának saját maga készítette madáretetőt ajándékoz és megmutatja a kirándulóknak az általa faragott szekérkereket is, amit szintén Erdővidék Múzeumának kíván adományozni.
Zalánpatakot még hét kilométer kövezett út választja el Szárazajtától, ahol a túra véget ér: eleinte a Tekse patak mentén, majd a Köhös patak beömlésénél jobbra kanyarodva, a hágón át érnek a túrázók már a lenyugvó nap sugarai által megvilágított Szárazajtára.
írta: böjte ferenc
fotók: Böjte Ferenc
fotók: Kovács- V. Szidónia
Aki még készített képeket, kérem küldje el e-mail címemre([email protected]), hogy feltehessem a honlapra.
