Dénes István emléktúra 2017
Idén október 14-én került sor a Dénes István emléktúrára, melynek úti-célja Bálványosfürdő vidéke, a Büdös hegy meglátogatása volt. Reggel kilenc órakor gyülekeztünk a baróti temető bejáratánál, majd leróttuk kegyeletünket Dénes István sírjánál. A túrasorozat szervezőjének kérésére néhány gondolattal e beszámoló írója idézte meg azt a személyt, aki az erdővidéki (és nem csak) barlangkutatás, turistaság, természetvédelem, régészet mozagtó rugója volt évtizedeken keresztül.
„...Szerteágazó munkásságát nagyjából ismerjük, ezúton is biztatom az erre hivatottakat, hogy dolgozzák fel és publikálják teljes életművét.
Amit azonban ma ki szerettem volna hangsúlyozni az a ránk, erdővidékiekre gyakorolt hatása. Bátran nevezhetjük őt népnevelőnek is, hiszen nem csak a körülötte folyton változó, fiatalodó társaságra volt hatással, de a szélesebb tömegeket is szívesen oktatta diavetítéses előadásaival...”
A csendes emlékezés és az emlékkoszorú elhelyezése után elindultunk a túra gyalogos részének kiinduló pontja, az Apor lányok feredője felé. Itt találkoztunk túravezetőnkkel, Para Zoltánnal, a Csomádű-Bálványos Natura2000-es terület gondnokságát ellátó Vinca Minor Egyesület elnökével és itt állt össze az ekkor még 35 személyt számláló csapat. Bejártuk az Európában egyedülálló, a népi feredőépítő budapesti és helybeli önkéntesek segítségével (ezúton is köszönet és tisztelet nekik!) nagyon szépen, hangulatosan kiépített fürdőt. A vállalkozó kedvűek használták („inni is lehet csak nem ajánlott”) a különféle források vizeit, a gyerekek összemászták a játszóteret, a kilátónál már a felnőttek is beszálltak.
Elhaladva a szépen felújított szálloda mellett felkapaszkodtunk a Büdös barlanghoz, kipróbáltuk a mofettát, közben túravezetőnktől itt is sok hasznosat tanultunk. Például azt, hogy a „barlang” tulajdonképpen az Apor család egykori kénbányájának bejárata, ők is rakatták ki boltozatosan faragott kővel, valamint, hogy ez Európa legnagyobb hozamú széddioxidos-kénes gázkiömlése. Miután csapatunkból tízen leváltak és visszatértek, felkerestük a közeli Timsós barlangot is, melyből közelsége ellenére más összetételű gáz eregél alá a Büdös hegy oldalán. Eztán következett a Gyilkos barlang és a Madártemető meglátogatása (tisztes távolságot tartva), végig jól jelzett turistaösvényen haladva. A következő látványosság a Natura 2000-es terület gondnokai által szépen kiépített Buffogó láp volt, majd kis bokrászás után ismét jól jelzett ösvényen haladtunk a legendás Bálványosvár irányába. A várhegy már messziről igérte a Jókai féle romantikát, közel érve viszont nem csak a hely szellemétől szorult el a szívem, de a várrom iránti aggodalomtól is. Több falrészen is méretes üregek tátonganak a vaskos kőfalban, alattuk viszont nincs kőtörmelék, mintha valaki egyszerűen elhordta volna a követ. A külső kapunál szintén leomlással fenyeget egy jókora faldarab. Mielőbb szükséges lenne a falmaradványok konzerválása, kiegészítése, akár az öregtorony újjáépítése is hasznos lenne, nem csak egy ősi vár iránti tiszteletből (melyben feltehetően még a Szent Korona is elrejtésre került hajdanán), de turisztikai szempontokból is.
A várlátogatást követte egy három órás fürdőzés a szintén igényesen felújított bálványosi szálloda élményfürdőjében, de még utána sem az otthon volt az úti-cél, ugyanis a setétpataki letérő szomszédságában Rebeka Dóra túratársunk kedves meghívásának eleget téve, egy kb. két méter hosszú túróspuliszka elfogyasztásában kellett részt vállalnunk. Kedvünkre való feladat volt. Ezúton is köszönjük az ízletes vacsorát!
Sütő István
Honismereti túráink sora a továbbiakban is folytatódik. Kilencvenkettedik, november 11-re tervezett kirándulásunk keretében Homoródújfaluból indulva a régi rikai országúton jövünk haza Erdővidékre. November 15-ig Demeter Zoltánnál lehet rendelni a túrasorozat 2018-as logójával ellátott sötétzöld pólójából.
Dénes István emléktúra 2017
Idén október 14-én került sor a Dénes István emléktúrára, melynek úti-célja Bálványosfürdő vidéke, a Büdös hegy meglátogatása volt. Reggel kilenc órakor gyülekeztünk a baróti temető bejáratánál, majd leróttuk kegyeletünket Dénes István sírjánál. A túrasorozat szervezőjének kérésére néhány gondolattal e beszámoló írója idézte meg azt a személyt, aki az erdővidéki (és nem csak) barlangkutatás, turistaság, természetvédelem, régészet mozagtó rugója volt évtizedeken keresztül.
„...Szerteágazó munkásságát nagyjából ismerjük, ezúton is biztatom az erre hivatottakat, hogy dolgozzák fel és publikálják teljes életművét.
Amit azonban ma ki szerettem volna hangsúlyozni az a ránk, erdővidékiekre gyakorolt hatása. Bátran nevezhetjük őt népnevelőnek is, hiszen nem csak a körülötte folyton változó, fiatalodó társaságra volt hatással, de a szélesebb tömegeket is szívesen oktatta diavetítéses előadásaival...”
A csendes emlékezés és az emlékkoszorú elhelyezése után elindultunk a túra gyalogos részének kiinduló pontja, az Apor lányok feredője felé. Itt találkoztunk túravezetőnkkel, Para Zoltánnal, a Csomádű-Bálványos Natura2000-es terület gondnokságát ellátó Vinca Minor Egyesület elnökével és itt állt össze az ekkor még 35 személyt számláló csapat. Bejártuk az Európában egyedülálló, a népi feredőépítő budapesti és helybeli önkéntesek segítségével (ezúton is köszönet és tisztelet nekik!) nagyon szépen, hangulatosan kiépített fürdőt. A vállalkozó kedvűek használták („inni is lehet csak nem ajánlott”) a különféle források vizeit, a gyerekek összemászták a játszóteret, a kilátónál már a felnőttek is beszálltak.
Elhaladva a szépen felújított szálloda mellett felkapaszkodtunk a Büdös barlanghoz, kipróbáltuk a mofettát, közben túravezetőnktől itt is sok hasznosat tanultunk. Például azt, hogy a „barlang” tulajdonképpen az Apor család egykori kénbányájának bejárata, ők is rakatták ki boltozatosan faragott kővel, valamint, hogy ez Európa legnagyobb hozamú széddioxidos-kénes gázkiömlése. Miután csapatunkból tízen leváltak és visszatértek, felkerestük a közeli Timsós barlangot is, melyből közelsége ellenére más összetételű gáz eregél alá a Büdös hegy oldalán. Eztán következett a Gyilkos barlang és a Madártemető meglátogatása (tisztes távolságot tartva), végig jól jelzett turistaösvényen haladva. A következő látványosság a Natura 2000-es terület gondnokai által szépen kiépített Buffogó láp volt, majd kis bokrászás után ismét jól jelzett ösvényen haladtunk a legendás Bálványosvár irányába. A várhegy már messziről igérte a Jókai féle romantikát, közel érve viszont nem csak a hely szellemétől szorult el a szívem, de a várrom iránti aggodalomtól is. Több falrészen is méretes üregek tátonganak a vaskos kőfalban, alattuk viszont nincs kőtörmelék, mintha valaki egyszerűen elhordta volna a követ. A külső kapunál szintén leomlással fenyeget egy jókora faldarab. Mielőbb szükséges lenne a falmaradványok konzerválása, kiegészítése, akár az öregtorony újjáépítése is hasznos lenne, nem csak egy ősi vár iránti tiszteletből (melyben feltehetően még a Szent Korona is elrejtésre került hajdanán), de turisztikai szempontokból is.
A várlátogatást követte egy három órás fürdőzés a szintén igényesen felújított bálványosi szálloda élményfürdőjében, de még utána sem az otthon volt az úti-cél, ugyanis a setétpataki letérő szomszédságában Rebeka Dóra túratársunk kedves meghívásának eleget téve, egy kb. két méter hosszú túróspuliszka elfogyasztásában kellett részt vállalnunk. Kedvünkre való feladat volt. Ezúton is köszönjük az ízletes vacsorát!
Sütő István
Honismereti túráink sora a továbbiakban is folytatódik. Kilencvenkettedik, november 11-re tervezett kirándulásunk keretében Homoródújfaluból indulva a régi rikai országúton jövünk haza Erdővidékre. November 15-ig Demeter Zoltánnál lehet rendelni a túrasorozat 2018-as logójával ellátott sötétzöld pólójából.
fotók: Demeter Zoltán
fotók: Demeter István