A Járjuk be Erdővidéket! túrasorozatunk 105. túraútvonala ezúttal a Sóvidékre vezette a kíváncsi, mulatni vágyó autóbusznyi turistát, pontosabban: Alsósófalvára. A Sóvidék Székelyföld kistája, mely a Kis-Küküllő és a Korond-patak völgyében húzódik. Nevét az Erdély-medencét borító tengerből visszamaradt sóhegyekről kapta. A vidék az erdélyi sóbányászat központja, mely már az ősidők óta lakott hely, erre utalnak a különböző bronzkori, római, illetve avar kori leletek is. A vidék egy fontos települése, Sófalva volt, lakosságának egy része az 1700-as években átköltözik a Korond-patak bal oldalára, létrehozva Kissófalvát, a jelenlegi Alsósófalvát, így a természetes birtokhatárt a Korond-patak húzza meg a két település között. 1968-tól a falu Parajd község része lett, de évek óta önállóságáért harcol.
Az időjárás is kedvező volt számunkra, de útközben túravezetőnk, Dimén Levente tanár úr is azzal bátorított, hogy a székely ember csak szép időjárást ismer, rosszat nem. Számára mindig szépen süt a nap, szépen esik az eső, szépen havazik, szépen lehet a sárban totyogni, stb. Első állomásunk a korondi Csigadomb (643m) természetvédelmi terület látogatása volt. Ez azért különleges szeglete a Kárpát-medencének, mert itt a legnagyobb mértékben fordul elő az aragonit, amely általában egy fehéres-sárgás, narancsos, néha kékes-színű karbonát kő. Nevét a spanyol Aragon folyóról kapta, ahol először 1788-ban fedezték fel. A Csigadomb 1980 óta földtani védettséget élvez. A területen sós, meszes és szénsavas forrás tör fel, melynek vizét a híres Unikum fürdő hasznosítja.
Hogy miért éppen Alsósófalvára mentünk farsangtemetésre és mit is jelent valójában ez a hagyomány? Mert itt közösségi összefogással, székely módra űzték el a telet a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón, ahol a megye tizenkét településének hagyományőrző csoportjai járták be a település összes utcáját, hogy népszokásaikat bemutassák egymásnak, illetve a kíváncsi szemlélőknek. A felsorakozott települések: Csíkborzsova, Csíkcsicsó, Csíkmenaság, Csíkszentdomokos, Csíkszentkirály, Csíkszentsimon, Csobotfalva, Gyergyóditró, Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Kászon, Szentegyháza. Minden évben más Hargita megyei település szervezi meg az ünnepséget. A csoportok külön útvonalon vonultak végig a faluban, a "háziak" pedig vendégül látták őket és a többi résztvevőt, a roskadásig megterített asztaloknál, ahol mi szem, száj ingere, minden terítékre került. A hagyományőrző csoportok mellett jelen voltak a megye vezetői, az önkormányzatok, valamint Nádasd anyaországi testvértelepülés küldöttsége is.
A benépesült falu utcái zene- és énekszótól voltak hangosak, táncra perdült ifjú és idős, csattogtak az ostorok, pörögtek a székely szoknyák, a legények csizmájukat verték össze, nőnek öltözött férfiak, férfinak öltözött nők, ördögjelmezben rejtőzők, áldást és temetési szertartást végző jelmezes papok, égetésre előkészített bábuk vonultak fel. Mert ilyenkor megengedett a valótlan is, az "elejtett" pajzán tréfa, a kacérkodó tekintet, a játékos mozdulatok és beszólások.
A farsangi időszak a keresztény vallásban minden évben Vízkereszttől Hamvazószerdáig tart, amikor megkezdődik a szigorú böjt a vallásos ember számára. Eredete ókori, pogány szokásokból és keresztény hagyományokból ötvöződött. Ezt a periódust bálok, lakodalmak (mivel máskor mezőgazdasági munkák voltak beütemezve), mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A böjti időszakban mindezek tartása tilosnak minősül. A farsang csúcspontja a karnevál (lat. Carne levare=hústól való búcsúzás), hagyományos magyar nevén a "farsang farka", amely farsangvasárnaptól Húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami valójában télbúcsúztató, télűző is, ezért a zajos mulatság.
A felvonulás és Illés elégetése után a csoportok a helyi művelődési házban folytatták a mulatságot, mi pedig a vidámságot és a határtalan vendégszeretetet nem feledve, búcsút intettünk a még mulató háziaknak és a télnek, hogy (élet)utunk "porát" a parajdi fedett testi-lelki jólét- és úszómedence központban lemossuk.
Benkő Mária-Gyopárka
A Járjuk be Erdővidéket! – honismereti túrasorozat következő, százhatodik kirándulása március 21-én lesz, amelynek keretében Bodvaj környékének a meglátogatását tűztük ki célul, míg április 5-én, Húsvét vasárnapján, a százhetedik kirándulás alkalmával az apácai kakaslövésen fogunk részt venni
Kirándulásainkra szeretettel várunk minden érdeklődőt! Túráinkkal kapcsolatos információkat, fotókat és beszámolókat a Járjuk be Erdővidéket! – honismereti túrasorozat fészbuk csoportjában és az erdovidek.weebly.com honlapon találnak!
Az időjárás is kedvező volt számunkra, de útközben túravezetőnk, Dimén Levente tanár úr is azzal bátorított, hogy a székely ember csak szép időjárást ismer, rosszat nem. Számára mindig szépen süt a nap, szépen esik az eső, szépen havazik, szépen lehet a sárban totyogni, stb. Első állomásunk a korondi Csigadomb (643m) természetvédelmi terület látogatása volt. Ez azért különleges szeglete a Kárpát-medencének, mert itt a legnagyobb mértékben fordul elő az aragonit, amely általában egy fehéres-sárgás, narancsos, néha kékes-színű karbonát kő. Nevét a spanyol Aragon folyóról kapta, ahol először 1788-ban fedezték fel. A Csigadomb 1980 óta földtani védettséget élvez. A területen sós, meszes és szénsavas forrás tör fel, melynek vizét a híres Unikum fürdő hasznosítja.
Hogy miért éppen Alsósófalvára mentünk farsangtemetésre és mit is jelent valójában ez a hagyomány? Mert itt közösségi összefogással, székely módra űzték el a telet a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón, ahol a megye tizenkét településének hagyományőrző csoportjai járták be a település összes utcáját, hogy népszokásaikat bemutassák egymásnak, illetve a kíváncsi szemlélőknek. A felsorakozott települések: Csíkborzsova, Csíkcsicsó, Csíkmenaság, Csíkszentdomokos, Csíkszentkirály, Csíkszentsimon, Csobotfalva, Gyergyóditró, Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Kászon, Szentegyháza. Minden évben más Hargita megyei település szervezi meg az ünnepséget. A csoportok külön útvonalon vonultak végig a faluban, a "háziak" pedig vendégül látták őket és a többi résztvevőt, a roskadásig megterített asztaloknál, ahol mi szem, száj ingere, minden terítékre került. A hagyományőrző csoportok mellett jelen voltak a megye vezetői, az önkormányzatok, valamint Nádasd anyaországi testvértelepülés küldöttsége is.
A benépesült falu utcái zene- és énekszótól voltak hangosak, táncra perdült ifjú és idős, csattogtak az ostorok, pörögtek a székely szoknyák, a legények csizmájukat verték össze, nőnek öltözött férfiak, férfinak öltözött nők, ördögjelmezben rejtőzők, áldást és temetési szertartást végző jelmezes papok, égetésre előkészített bábuk vonultak fel. Mert ilyenkor megengedett a valótlan is, az "elejtett" pajzán tréfa, a kacérkodó tekintet, a játékos mozdulatok és beszólások.
A farsangi időszak a keresztény vallásban minden évben Vízkereszttől Hamvazószerdáig tart, amikor megkezdődik a szigorú böjt a vallásos ember számára. Eredete ókori, pogány szokásokból és keresztény hagyományokból ötvöződött. Ezt a periódust bálok, lakodalmak (mivel máskor mezőgazdasági munkák voltak beütemezve), mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A böjti időszakban mindezek tartása tilosnak minősül. A farsang csúcspontja a karnevál (lat. Carne levare=hústól való búcsúzás), hagyományos magyar nevén a "farsang farka", amely farsangvasárnaptól Húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami valójában télbúcsúztató, télűző is, ezért a zajos mulatság.
A felvonulás és Illés elégetése után a csoportok a helyi művelődési házban folytatták a mulatságot, mi pedig a vidámságot és a határtalan vendégszeretetet nem feledve, búcsút intettünk a még mulató háziaknak és a télnek, hogy (élet)utunk "porát" a parajdi fedett testi-lelki jólét- és úszómedence központban lemossuk.
Benkő Mária-Gyopárka
A Járjuk be Erdővidéket! – honismereti túrasorozat következő, százhatodik kirándulása március 21-én lesz, amelynek keretében Bodvaj környékének a meglátogatását tűztük ki célul, míg április 5-én, Húsvét vasárnapján, a százhetedik kirándulás alkalmával az apácai kakaslövésen fogunk részt venni
Kirándulásainkra szeretettel várunk minden érdeklődőt! Túráinkkal kapcsolatos információkat, fotókat és beszámolókat a Járjuk be Erdővidéket! – honismereti túrasorozat fészbuk csoportjában és az erdovidek.weebly.com honlapon találnak!
